Nem dolgozik, de nekünk kell majd gondoskodni róla?

Nekem is úgy tűnik, hogy egyelőre ti szorultok támogatásra a férjed szüleitől, nem pedig fordítva.

20-as válaszolónak:

Én is hallottam ilyet, a meny egyre az anyós halálával foglalkozott, kinek kell majd ápolnia, ki és mennyit fog örökölni, stb.

Aztán 35 évesen rákos lett és az anyósa tette tisztába és ápolta 2 évig áldozatosan. A menynek már a porai sincsenek meg, az özvegy anyós meg most ment másodszor férjhez.

"Pár válaszoló úgy tesz, mintha már eltemettem volna őket..."

Nem, senki nem tesz úgy, mert ha eltemetted volna őket, akkor nem kellene problémáznod, hogy ki fogja eltartani őket!:)

Ne problémázz előre, a jövőt senki nem ismeri!

Carpe diem!

Annak kell gondoskodnia róla, akié a háza lesz.

Ha a tiétek, akkor nektek, ha másé, akkor másnak, de ez így igazságos is. Nagyon jól írta valaki, intézzetek majd eltartót örökösödési szerződéssel, akkor nem a ti gondotok lesz, még az eltemettetése sem. Ugyanezt a te szüleiddel is megteheted!

Ha netan ugy alakulna, tudna dolgozni, ha akar.

Ha meg majd nyugdijas lesz, siman eladhatja a hazat es bekoltozik egy nyugdijas otthonba. Ellatjak es tarsasaga is lesz.

A nyugdíjukon problémáztok?

Pontosan azonos lesz az anyós nyugdíja a kérdezőjével. NULLA!

Azaz az anyós azért nem kap majd, mert sohasem dolgozott, a kérdező meg azért nem kap majd, mert addigra már nem lesz mit szétosztani.

Önkéntes magánnyugdíjpénztár, életbiztosítás, stb?

Egyébként szülőtartás csak akkor igényelhető, ha a gyermek (férjed) saját eltartásának, illetve az ő gyerekei eltartásának nem megy a kárára. Ha igen, akkor nincs bíróság, aki megítélné.

Sokat bántottátok a kérdezőt. Pedig igaza van, hogy gondolkodik erről. Az én anyukám is htb, azaz háztartásbeli volt. Sok ok miatt, nemcsak a gyereknevelés, de az öregek (a nagyszüleim) tartós gondozása is rá hárult, és háztáji is volt, szóval dolgozott ő reggeltől estig, csak épp járulékot nem fizetett. Mindössze 14000 forint lett a nyugdija. Miután apukám meghalt, azóta kap özvegyi nyugdijat is, igy most 70 ezer forintot kap. Szerencsére mi jó anyagiak közé kerültünk a negyvenes éveinkre, és igy megerőltetés nélkül tudtuk támogatni őket anyagilag. Különben elég szegényes nyugdijas éveik lettek volna.

A kérdezőnek azt javasolom, hogy be kellene menni a nyugdijintézetbe, és utána járni annak, hogyan lehet nyugdijjárulék fizetésére szerződést kötni. Ez egy bizonyos összeg havonta, és ennek fejében nyugdijjogosultsági időt szerez. Ha após elég sokat keres, akkor ezt be tudják fizetni. Igy akkor is szerez nyugdijjogosultsági időt, hogyha nem dolgozik állásban. Ez nem egy ritka megoldás, például azok a feleségek, akik kimennek a külföldön dolgozó férjük után, azok is szokták igy megoldani. Erről bizony időben kell gondolkodni, hogy meglegyen az x év...

És hát igen, ha anyós nem tudja fenntartani magát, akkor a gyerekének kötelessége róla gondoskodni. Törvényileg is, erkölcsileg is.

Azoknak, akik a szociális otthonokkal , mint reális jövőképpel tesznek ajánlatokat: ezekben az otthonokban fizetni kell, általában 110-120 ezer forintot havonta, a szerényebb otthonokban. A drágákban sokkal többet is. Akinek nincs ennyi nyugdija, ott a gyerekének alá kell irnia, hogy a különbözetet fizeti.

Azokról az elfekvőkről, ahova a senkinek se kellő lerobbant öregeket beteszik, ne beszéljünk, akinek rendes gyereke van, az menekülni szokott ettől a megoldástól, merthát az ottani állapotok...

A majdani örökségről: akinek egy kisebb értékű lakása van, az nem fedezi egy többéves ápolás, gyógyittatás vagy támogatás költségét. Mert az nem mindig ugy van ám, hogy vki ma még jól van, aztán két hét mulva meghal és örökül hagyja azt a szép házát... az általánosabb az, hogy mire az öreg kihal belőle, addigra minden tartalék elfogy, a ház teljesen lerobban, addigra ápolni kell vagy fizetni az ápolását... lehet haldokolni öt-tiz évig is pl alzheimerrel...