Anyós nevelése a lusta férjem? Már mindennel próbálkoztam.

"Míg jártunk, honnan tudhattam volna?"

Lehet tudni, hidd el.

Pl. pár napot együtt töltötök, azalatt látod, hogy mit csinál. Pl. elmosogatja maga után a tányért, vagy csak belerakja a mosogatóba? Vagy még azt sem? ha nálad kupi van, nyugodtan beül a kellős közepébe? vagy szóvá teszi, hogy takarítani kéne, esetleg meg is teszi? ha elmegy vécére, lekeféli maga után, vagy úgy hagyja? Ha együtt vagytok, elvárja hogy főzz neki? (Volt olyan pasim, aki órákig elemezte, hogy micsoda dolog az, ha egy nő nem főz. Nem különösebben hatott meg vele, ha főtt kaját akar főzzön magának)

Nagyon sok jel van, amiből ki lehet találni, hogy ki milyen. És igen, kérdezgetni kellett volna. Mi még alig ismertük egymást a férjemmel, már akkor tudtuk egymásról, hogy ő imád főzni, én meg utálok, és a takarítás sem az erősségem. Nem árultam zsákbamacskát. Azért ha valakivel össze akarok költözni, jó ha tudom, hogy mit vár el tőlem, és hogy amit én elvárok tőle, azt ő teljesíti-e majd.

Szerintem már simán kiderül, hogy milyen a másik, ha csak együtt járnak.

Nem kell ahhoz még együtt élni sem. Hisz ha az ember együtt jár valakivel, lehet tudni, hogy miket csinál, miket nem, mit szeret és mit nem. Akkor is töltenek együtt időt, ahol ez kiderül volna.

Maximum kérdező akkor nem foglalkoztál vele.

Viszont ha még nincs gyereketek, akkor most kéne elgondolkozni azon igen erősen, hogy tényleg vele akarsz majd gyereket is vállalni, vagy megszokod, hogy akkor is majd mindent te fogsz csinálni.

És most mi mit tehetünk érted? =D Menjünk el 3-4-en verjük meg? Egyébként meg b+... Hogy lehet úgy összeházasodni, hogy egy percet nem életetek együtt? Hát rá kellett néznem a naptárra, hogy biztos nem 1817 van-e.

Eredj át a válás kategóriába ott biztos tudnak pár jó ügyvédet.

Megérdemled. Értelmes ember együtt él a párjával legalább egy évig, mielőtt házasodna.

Mit tehetsz?

- tűrsz és örökké házicseléd meg ingyen punci leszel

- elválsz

De ha ezt eddig elviselted, nem fogsz elválni, hanem ücsörögsz a langyos szarban és ide írogatsz.

Nem biztos, hogy csak a nevelés kérdése.

Hajlam, amivel születik az ember.

Lehet, hogy anyósod is kínlódott vele eleget, míg felnevelte.

"Ez a nők legnagyobb hülyesége, hogy azt képzelik, majd ők megváltoztatják a férfit." Szomorúan kell tapasztalnom, hogy igen. Van egy értelmes, művelt, szórakoztató barátnőm, egy eléggé egyszerű mentalitású férfivel él együtt. Az elején még panaszkodott, hogy a férfi akkor sem volt hajlandó házimunkát végezni, amikor munkanélküli volt (közben amikor meséltem, hogy nálunk munkamegosztás van, kb. lepapucsozta a barátomat). Aztán lassan beletörődött,

de hetente hallgathattam, hogy jaj szegény barátja milyen depis, nincsen munkája és neki meg alig van ideje főzni rá. Pár éve született gyerekük, szerinted változott valami? Minden a barátnőmre szakad, ő végzi az összes házimunkát, a gyerekkel ő foglalkozik és ő dolgozik többet a munkahelyen is. Szinte már alig beszélünk, nem jár el sehová....ezt akarod? Ha gyerek lesz az ilyen típusú férfiak még jobban beleszarnak, már elnézést.

Annyi normális férfi van...:/

nem tűnt fel mikor nem akart veled élni? meg anyucihoz költöztett be?

költözzetek el!

Hiba volt a házasság, az nyilvánvaló, de már kár azon filózni.

Megváltozni nem fog, ha az anyja meghal (nem kívánom, nyilván), akkor kezd bele a felbőtt életbe, és TALÁN egy kicsit át tudod nevelni férfi képére - addig marad önállótlan gyerek.

Szóval én válnék - egy életed van, ne cseszd el.