Érdemes ezt végigcsinálni egyáltalán?
Kérdésem nem is igazán kérdés csak gondoltam leírom mindazt ami velem történt, hogy ez legyen tanulság mindenki számára.
Férjem családja több évig mutatta nekem a szépet, de mindig éreztem, hogy nem tartozom közéjük. Bár mindig kaptam ajándékot és mosolyogtak, de folyton viccelődtek a súlyommal, kinézetemmel, munkámmal. Persze mondván hogy ők mindenkivel ilyenek. Én mindezt elfogadtam igaz már szinte gyomor görccsel mentem át, de úgy voltam jó nem imádnak de legalább nem is utálnak és az a fontos, hogy a párom boldog legyen.
Ám nemrégiben kiderült, hogy férjem félrelépett, közben kiderült hogy ennek összetett okai voltak és én végül megbocsájtottam.
Ami ezután jött viszont jobban szíve ütött:
Férjem családja engem hibáztatott amiért ez történt mondván miért nem figyeltem jobban a fiúkra és különben is nem tettem eleget. Ezért bocsánatkérést azóta sem kaptam. Plusz még én lettem leszólva hogy nem is akartam közéjük tartozni soha.
Rájöttem tök feleslegesen öltem abba a családba 7 évnyi szeretetet, ajándékot, kedvességet.
Édesanyám is annak idején így járt. Csak azért tűrt, mert mégiscsak kell nekem nagyszülő aztán hiába tette ezt, mert a nagyszüleim így is megutáltatták magukat.
Így ezt azért írom, hogy akik úgy érzik jobb tűrni, mert ez így van rendjén vagy szimplán azt hiszitek majd a tűrés megtérül azoknak üzenem ez NEM így van!! Ha nem vagytok megbecsülve, akkor hagyjátok is a fenébe, mielőtt több évetek megy pocsékba.
Akinek viszont nincs ilyen gondja az pedig becsülje meg az anyósát/apósát amiért nem ilyen jutott ki neki.
Volt már valaki hasonló helyzetben?
válasza:nem annyira a témához kapcsolódik, a te dolgod, hogy megbocsátottál vagy sem, beszélsz-e még valaha a férjed rokonaival, de egy jó tanácsot adok:
csináltasson a férjed és te is std tesztet! sajnos saját tapasztalat, hogy a félrelépő simán leszarja az óvszer-használatot is - és pl a chlamydia pont nem okoz a pasiknál tünetet és a nőknél is sokáig tünetmentes
férjem többször mondta hogy akkor ne menjek át,de én ezt sem láttam akkor megoldásnak. Amikor szapultak én is viccelődve visszaszúrtam,de ez sem hatott és végül már szimplán nem törődtem sem a beszólásaikkal sem a kedveskedésükkel.
Igen férjem hibás abban hogy nem állt ki mellettem és ezt is kikötöttem, hogy márpedig ezen is változtatás lesz és bárhogy döntök vagy elfogadja vagy költözhet vissza a szülőkhöz. Ő azt mondta ha kell nem megy át a szüleihez egy jó darabig és minden alkalommal leszólja őket amit tettek velem. Amit kérek az lesz.
Jelenleg viszont szimplán nincs kedvem átmenni, mert én sem vagyok egy szent és most egy kanál vízben is megtudnám őket fojtani (lehet hogy eddig csöndben voltam de az csak egy maszk, amúgy elég nyers ember vagyok ha egyszer megbántanak), ha furkálódnak ellenem tegyék és ha emiatt tönkremegy a házasság akkor nincs tovább értelme küzdeni érte.
én is tudom hogy ostoba voltam e téren,de emiatt az ember nem válik rögtön , próbáltam kulturáltan megoldani, most majd jön a paraszt módi úgy látszik náluk csak ez válik be
válasza:igen, de azóta volt egy beszélgetés anyóssal(mások tanácsára)és ott azért szólt le mert az ágyban a fiával észrevehettem volna, hogy valami baj van XD na akkor adtam fel. Átmentem, de rájöttem tök fölösleges, mert a hátam mögött így is megvolt a véleményük. Szóval feladtam a feléjük irányuló jópofizást,megértést, vagy átbeszélést, dühöt, akkor már inkább a saját családomba feccölök energiát.
Tudom hogy ezen túl kéne lendülni (másnak én is ezt tanácsolnám), de egyszerűen nem megy olyan könnyen, amíg senki nincs ezért megbüntetve semmilyen szinten addig bennem lesz a tüske...
válasza:Látom, mindig megtalálod a módját, hogy mártírkodhass tovább.
Majd még elkezd verni is esetleg (tudom, ő nem olyan). Innentől a te felelősséged, hogy nincs életed. Ha neked nincs arra szükséged, hogy emberszámba vegyenek, akkor folytasd így.
Mondjuk meghallgatnám a másik oldalt is, mert nagyon hiányzik valami ebből a sztoriból.
válasza: válasza:Kérdező, te konkrétan az anyósodékra vetíted ki, hogy a férjed megcsalt, hogy éveken át csak tessék-lássék módra állt melléd, és tűrte, hogy alázzanak, s tűrte azt is, hogy te ilyen rosszul érezd magad.
Azaz: nem tisztel.
Ezét nem az anyósodék a hibásak. Ők csak okozat. Az ok a férjed.
amikor a férjemhez hozzámentem, tudtam hogy valamilyen szinten ő apuci pici fia, én ennek tudatában mentem hozzá. és mindig szóban megvédett, az már hogy ő egy gyenge jellem és nem volt túl meggyőző(de mentségére minden téren ilyen nem csak a szüleivel)
A félrelépéses részt is megbocsájtottam,de csak kikötésekkel és ezt a részt be is tartja.
Én persze dühös vagyok a páromra,de amint megtette ezt beismerte és elismerte hogy hibázott. Ezzel ellentétben az anyósék, nem ismerték el hogy amit mondtak rólam, ahogy bántak velem az hiba lenne és nem kértek bocsánatot.
Férjem ellenben mai napig igyekszik ezt jóvátenni, folyton bocsánatot kér és én nem vonom vissza a szavam, ha megbocsájtottam akkor igyekszem is e képp cselekedni. Böszmeség lenne mindent ráfogni hisz én a hiányosságai tudatában mentem hozzá, így max magamat korholhatom hogy bekövetkezett az hogy nem védett meg(épp ezért magamat védtem végül meg). Én csak azért vagyok rá mérges, mert félrelépett(és nem kapcsolatról hanem egy éjszakás kalandról beszélünk), mert ezzel viszont nem számolhattam.
Az már más hogy idővel megy e a megbocsájtás és válás lesz e a vége vagy sem.
Ezt viszont nem magam miatt írtam ki, hanem azért mert ha legalább egy embernek felnyitottam a szemét és ezzel megúszott 10-20 évnyi jópofizást olyasvalakivel aki elnyomja akkor már megérte kiírnom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!