Anyóssal utáljuk egymást?

"ferjem csak ult es hallgatta, nem vedett meg" Itt a fő baj

"Felek, ez a hazassagunk rovasara fog menni"

Jogosan félsz. Azt nem értem, hogy egy ilyen töketlen alaknak minek szültél gyereket? Családfő az ilyen?

Mondd meg neki, hogy vagy lenöveszti a tökeit és elengedi az anyja szoknyáját, vagy mehet haza mellé.

A férjed az anyuddal,hogyan jön ki?"Utálatos nõszemély".-nek tartja?Talán azért cseszett le,mert aggódik a kislányodért,hogy beteg.Mondjuk a férjed is szólhatott volna neki, hogy a kislányod beteg, az õ dolga lenne.

Alkalmazkodni nem kell, mert abba elõbb-utóbb te fogsz belefáradni.Te tedd a dolgodat és ne szidd az anyósodat,bármennyire is rossz a természte,mert ez a férjednek rosszul esik,hiszen az anyja.

Redukald le a talakozast havi 1x alkalomra ...

Fixald le neki h pl okt 15en johet fel delutan

Addig a telefont sem veszed fel neki

Válj el! Ha magad nem tudod megoldani a problémádat, igen valószínű, hogy te az a fajta mártír típus vagy, aki egy életen át telezokogja a környezetét, hogy milyen az anyósa, hogy pipogya a férje, nem védi meg, hogy a gyerek..., hogy a kutya, a verebek, a ... minden az anyós miatt van.

Válj el! Keress magadnak egy anyátlan, apátlan árvát!

Ha nem egyedi eset, hogy a férjed nem áll ki melletted, mikor az anyósod osztja neked az ívet, és úgy gondolja, hogy kizárólag neked kéne hozzá alkalmazkodnod (nem pedig bizonyos dolgokban kölcsönösen, egészséges mértékig, az elvárható tiszteletet megadva egymásnak), akkor kb. annyi mozgástered van, hogy megtanulod nem magadra venni az anyódos bántó beszólásait, pl. - az általad leírt példánál maradva - egyetlen mondatban válaszolsz arra, hogy miért nem hívtad fel, aztán részedről lezárod a kérdést, nem reagálsz a további kritikus megnyilvánulásai, és megpróbálod megőrizni a nyugalmadat.

Amikor "áskálódik, beleszól az életünkbe, mindent tudni akar, okoskodik", azt is érdemes ugyanígy kezelni, ha nem akarsz nyíltan konfrontálódnál vele, mert az ilyen emberek azért tudják a manipulatív játszmáikat űzni, és azért tudják a határaidat feszegetni, mert előbb-utóbb sikerül elérniük, hogy kibillentsenek a lelki békédből a viselkedésükkel.

Tudom, hogy mondani könnyű, megvalósítani viszont már nem annyira, de ha ebben nem lennél partner, meg tudnád őrizni ilyen helyzetekben a nyugalmadat, és nem vennéd magadra a beszólogatásait, - vagyis nem találna rajtad fogási felületet - előbb utóbb szembesülne vele, hogy értelmetlen, amit csinál.

A találkozásokat meg érdemes lenne olyan szinten tartani, ami lehetőséget biztosít neki az unokájával való normális kapcsolattartásra, de annál nem több.

Én legalábbis úgy lennék vele, hogy jogom van a saját érzéseimhez, a lelki nyugalmadhoz és egy minimálisan elvárható szintű tisztelethez mindenhol, de a saját otthonomban meg aztán főleg, szóval ha valaki családtag létére alapvetően nem a szeretet, elfogadás, együttműködés energiáit hozná az életünkbe, hanem újra meg újra a feszültséget, diszharmóniát és konfliktust, akkor nem szívesen látnám a saját életteremben.

A problémátok szerintem is alapvetően párkapcsolati probléma, ha a férjed így viselkedik egy konfliktushelyzetben. Lenne arra lehetősége, hogy tisztelettudó hangnemben, de határozottan kiálljon melletted, mert "alkalmazkodásnak" nem azt nevezzük, hogy nem merem felvállalni, hogy kiálljak a saját véleményem és a saját értékrendem és a saját érdekeim mellett, és hagyom, hogy egy akaratos, domináns, manipulatív személyiség próbálja átvenni az irányítást az életem, illetve az életünk felett, hanem valami egészen mást.

Ha ehhez a feladathoz a férjed nem tud felnőni, az nem csak a házasságotok rovására mehet, de a kislányotoknak sem egy egészséges párkapcsolati mintát fogtok átadni, ha úgy nő majd fel, hogy szem- és fültanúja annak, amikor a nagymamája téged szapul, a kedves apukája meg fülét-farkát behúzva asszisztál ehhez.

(Most fél évesen a szavakat még nem érti, de a te érzéseidet és a levegőben levő feszültséget simán leveszi még olyankor is a kis "antennáival", ha nem hall hangos szóváltást, és hatással van rá is a ti lelkiállapototok.)

Tényleg szólhatattok volna hogy beteg a gyerek

A férjed meg két tűz között őrködik, ha a jobb kezébe harap az fáj ha a balba az, neked h esne ha a férjed meg anyud veszekwdnének, rosszul. Tehát ha ez egy ilyen egyszeri eset volt hogy nem védett meg az nem jelenti azt hogy a házasságod mehet rá. Próbálj egy picit kezesebb lenni anyóssal. Ha okoskodik akkor csak bólogas, igen anyuka úgy lesz. Én nagyon jóba vagyok anyosommal, neki is vannak rigojáji mint ahogy nekem is, alkalmazkodjatok, a férjednek is jobb lesz

A férj a hibás, mert túlságosan passzív volt. Nekem is ilyen problémás volt az anyám, úgyhogy amikor belekötött az első feleségembe, akkor mondtam nekik, hogy rendezünk egy viadalt, ahol megküzdhetnek egymással. Azt a viadalt anyám nyerte, úgyhogy megözvegyültem, viszont aztán a második feleségem már győzedelmeskedett a viadalon, így megoldódott a probléma.

Ha úgy érzed, hogy ez az egy ellen ki tudod csinálni az anyósodat, akkor szólj a férjednek, hogy ideje megrendezni a klasszikus szabadtéri anyós-meny párviadalt. Mondjuk nem tudom, hogy magától ez hogy nem jutott az eszébe.