Mit kezdenének egy anyóssal aki jószándékból hülyeségeket csinál és már a baba egészségét is veszélyezteti?
Jóban vagyok vele, de már a baba előtt anyáskodott felettem is (felesleges holmikat vett, figyelmeztetett, hogy vegyek sapkát, hozta az orvos barátnője által felírt gyógyszereket - antibiotikumtól kezdve mindent amit az internetről kiokoskodott, hogy szerinte ez a bajom - és képes volt megszámolni hiányzik-e belőle..).
Most pedig hiába szólok rá, kérdés nélkül teszi, amit jónak lát, ellenőriz.
Sajnos közel lakik, minden délután jön, amikor pár napos volt a kicsi még kulcsot is adtam neki, különben a csengőn tenyerelne.
Pl. jött velünk orvoshoz, beállt a kocsiajtóba, hogy ne tegyem be az autósülésbe a gyereket, biztos kényelmetlen meg fél benne, ne sírjon, ő majd fogja. Persze, akkor hogy fog sírni, ha felkenődik a szélvédőre.. Végül beraktam, melléült. Az autópályán aludt, de Pesten az első piroslámpánál felsírt, anyós egy pillanat alatt kikapta és nem akarta visszatenni, félre kellett állnom egy forgalmas úton...
Vagy van kendőm, szerinte egészségtelenül nyomorog benne. Terveztem, hogy mei tait veszek, szerinte az is egy túlárazott rongy.
Egy nap kint teregetek, anyós jön ki, a 2,5 hónapos egy keményhátú kenguruban riadtan kukucskál arccal kifelé. Hiába mondtam hogy a láblógatós, nem terpeszes, kemény az egészségtelen, pláne kifelé.. de szerinte ez támaszt és nem nyomja a combját. És vesz egy olyat, amit kértem, hogy ne. Bébikomp is van már, abba se fogom berakni..
Az Adamo hinta is sz#r szerinte, abban is nyomorog, belepakolt egy hatalmas habszivacs párnát alá. Akkor most kemény kenguru vagy szivacs? Ráadásul ki is eshet így..
Ezen kívül számtalan kisebb-nagyobb dolog van, mit kenjek rá, mikor kezdjek hozzátáplálni (attól előre félek, hogy félévesen bolti krémtúróval meg a saját vegetás húslevesével akarja tömni mint a másik unokáját, aki 5 évesen mindenre allergiás..)
Küldjem el? Vesszünk össze? Eltiltani se akarom meg azért jó, hogy van segítség (a férjem estig dolgozik), de amint kiteszem a lábam a szobából, már az ellenkezőjét teszi, mint amire kértem...
A nem babás dolgokban sem nem túl jó, a mosott ruhákat összesározta az udvaron, amikor elvitte a babaruhát hogy kimossa, együtt mosta a férje munkaruhájával és a homokozós ruhákkal 30 perces programon, a mosópor bennük maradt - és kioktatott, hogy miért kéne másképp mosni, ő 60 fokra állította - csak 30 perc alatt nem fűti fel a vizet a gép, de ezt nem érti), a rántott húson kívül más kaját nem ismer..
Sorolhatnám még, elnézést elég hosszú lett, már ki is kellett írnom magamból, tele van vele a hócipőm..
Oké utolsó, hogy szerinted felesleges, de a kérdező szerint meg kell, a gyereknek pedig nem árt - szóval innentől kezdve nagymamának szája befogva. Persze tanácsot adhat, de csak EGYSZER. Megköszöni az anyuka, aztán vagy megfogadja, vagy nem.
De folyton cseszegetni az anyát? Ki ne lenne ettől baromi ideges? Milyen jogon bírálja felül a nagyi az anyukát?
Ha nekem lesz unokám, nyilván az lesz a mérvadó, amire megkérnek a gyerekeim, nem az lesz a célom, hogy nehezítsem az életüket...
Pár éven belül költöznénk, lehetőleg Pestre, anyós hideglelést kap a gondolattól. Pedig nem is miatta elsősorban.
A férjem jóban van vele, a gyerek körüli vitákba nem akar belefolyni. A kulcsot gondoltam, hogy visszakérem, arra a férjem mondta, hogy ne kérjem, beszél vele. Mostanában már felhívott, hogy a kapu előtt áll, jöhet-e...
Az apósom szerintem fél tőle, ő egy meghúzódó csendes ember, megpróbálhatom, de nem hiszem, hogy hallgatna rá.
A terhességem alatt belém ültette, hogy milyen nehéz lesz, az elején még többet volt itt, alig akarta visszaadni a kicsit, nagyon jól esett amikor mondta, hogy "ez" is mamás lesz mint a másik unoka..
Legalább már a reggeltől estig itt lebzselésről leszokott és arról, hogy mindenhová jönni akar, de pl. legutóbb a védőnőnél voltunk vizsgálaton, ő kiszimatolta mikor megyünk (van ott ismerőse) és vizsgálat közben megjelent.. A védőnő is csak nézett...
A kislányom szeret kézben lenni, bár már egyre tovább el tud nézelődni (de anyósom akkor is felveszi ha nyugiban van), ezért is vettem kendőt. Pár dolgot nehéz abban csinálni és légkondis boltba se vinném.
Tulajdonképpen ellennénk nélküle is, mostanában inkább babázni jön, közben pár dolgot elintézek, utána igyekszem kirakni, de ha 5 percre a bolt előtt hagyom őket arra jövök ki, hogy napoztatja délben.
Az autóüléses incidensnél nagyon összevesztünk, pár napig nem jött, aztán mintha mi sem történt volna..
A kisebb összeveszések nem hatják meg, még ki is nevet ha olyat csinál, hogy "anyának ez nem fog tetszeni".
Gyakorlatilag a fiával és velem is úgy bánik mintha csecsemők lennénk és irányítani kellene minket meg helyettünk cselekedni, ami addig elmegy amíg a férjemnek felszeleteli az almát, de a mi gyerekünknek majd adok én almát ha akarok.
Teljesen mégse akarom eltiltani a babanézőbe jövéstől, valahogy úgy kéne, hogy felügyelettel, na de a későbbiekben is ha sétálni akarja vinni amíg én majd továbbképzésen leszek, lehet ő is meg fogja fagyiztatni.
El kell fogadni anyósodnak, hogy TI 3-an vagytok egy család. Ahogy más is írta már. A gyerek a te felelősséged és persze az apjáé. Pont. Állj a sarkadra. Nekem is volt feszültségem anyósommal amikor pici volt a legnagyobb. Ezt a játszmát be kell vállalni és le kell játszani, mert különben megszokja, hogy beleszól és később még nehezebb lesz.
Egy babához nem kell "ennyi" segítség. Gondold végig hogy mi az amit nem tudnál megoldani egyedül.
Nekem is estig dolgozik a férjem, három gyermekem van. a szüleim vidéken, havi 1x jönnek, Anyósom (szerencsére)
előző vagyok....mellé nyomtam.
Szóval anyósom szerencsére ritkábban... meg tudom oldani.
Lényegtelen miről van szó, ha megkérem őt hogy ne tegye, akkor ne tegye. Vagy kérdezze meg miért nem, adjon tanácsot, azt meghallgatom.
Attól, hogy én figyelek és lassan megyek még belénk jöhetnek, de a büntetés se hiányzik.
"Aki meg belvárosban úgy vezet, hogy attól fel lehet kenődni a szélvédőre, amellé értelmes embernek nem kéne beülnie."
Anyu is ezt mondta apunak, amikor kocsival mentünk, hogy "majd én fogom a gyerekeket". Húgom az ölében ült hátul, én meg mellette, 2 és 3 évesek voltunk. Apu mindig defenzíven vezetett, országúton sem megy 70-nél többel - ami nem mindig jó, csak érzékeltetem, hogy óvatos volt mindig.
Szóval beültünk, apu vállat vont, hogy jól van, akkor fogjad. Pár háztömb után 30-nál kellett nyomnia egy majdnem satuféket. Nem direkt, tényleg úgy jött ki a dolog. Én azzal a lendülettel fejeltem be a vezetőülés alá, tesómat pedig anyu jól összepréselte. 30-nál. Ennyire lehet fogni a gyereket az autóban.
Anyósod addig tud téged és a férjedet gyerekként kezelni, amíg ti ezt hagyjátok. Állj a sarkadra, a férjed meg nőjjön fel, már bocsánat. Mi az, hogy ő nem akar belefolyni a gyerekkel kapcsolatos vitákba?? Eszem megáll.
Az a baj, hogy anyós már a fejetekre nőtt, de még nem késő változtatni. A dolognak két kimenetele lehet: vagy megszokja anyós, hogy ti hárman vagytok egy család és ő nem szólhat bele a dolgaitokba, nem irányíthat. Vagy pedig megromlik a kapcsolat vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!