Féltékeny anyós? Hagyjam rá? Hogyan kezeljem?
Én 24éves vagyok, a párom pedig 30.
Lassan 2éve vagyunk együtt, és az anyjával egyre nehezebben jövök ki. Tudni kell,hogy a párom szülei elváltak, és mi még nem élünk együtt a pasimmal, de most tervezünk közös lakást vagy házat venni. A szülei pedig elváltak, az anyukája egyedül él egy lakásban.
Hiába próbálok türelemmel és megértéssel lenni felé, egyszerűen nem tudom miért változott ilyesmi irányba.
ALapvetően a kapcsolatunk eleje óta szeretjük egymást.
Soha egy rossz szót nem mondott rám, ha ebéd van nála mindig áthív, kedves stb.
A kapcsolatunk elején, kb. havonta 1x vagy2havonta 1x volt nála ebéd, ahova hívta a páromat, a másik fiát (ugye a párom öccse) és engem.
De most hogy a pasimmal tervezzük a közös házat, egyre több a közös ebé.
Számomra kicsit olyan, mintha az anyja féltékeny lenne, és így akarna a középpontban maradni.
A fiúk átmennek hozzá, mert persze ebéd..meg csak az anyjuk...de tegnap is ott voltunk. És nekem az már sok,hogy folyton a 2fián lóg..."így raktam nektek vacsit...drágáim tegyétek a hűtőbe..." mindent a szájukba rág...
pERSZE KEDVES, HISZ HA MARADT AZ EBÉDBŐL NE DOBJA KI...ALAP HOGY ODAADJA A FIÚKNAK.
De engem ez annyira taszít.
Nem akartam szóvá tenni a páromnak, így inkább bújással és öleléssel magamra vontam a figyelmét.
Így kizökkent ebből az "anyucis körülugrálásból" és velem foglalkozott. Erre az anyja megsértődött, és előadta magát,elkezdett hangosabban és ingerültebben beszélgetni...mindenképpen középpontba akart kerülni.
Nem az zavar,hogy az anyukájuk kedves és törődik velük, hanem az hogy szabályosan ráakaszkodik a 2fiúra, és mostanában ha valami nem úgy van ahogy ő akarja akkor megsértődik.
Ugye a párommal még külön lakunk, így anyuci még kiélheti a "jaj kisfiam rakok neked az ebédből,vidd haza"-de ha összeköltözünk akkor ez nyilván megszűnik.
Nem akarok undok lenni, mert nem akarom kizárni az életünkből, de szeretnék egy egészséges távolságot majd vele.
Én nem akarom,hogy késöbb ha lesz házunk vagy gyerek...beleszóljon az életünkbe...
és hozzáteszem,hogy ha nem megyek én is a közös ebédre, akkor megsértődik és én vagyok a különc...de elegem van abból,hogy egyre sűrübb a KÖTELEZŐ ebéd nála..már 2hetente simán van...eddig havonta volt.
És tudom,hogy a párom szereti az anyját,és tudom,hogy neki kellene lkeállítania, de meg vitát sem akarok azzzal hogy szídom az anyját.. de ha szóvá teszem hogy az anyja mostanában olyan minta fújna rám, akkor én vagyok a paranoiás...
Pedig annak ellenére hogy szeret, tutira féltékeny
És én ezt nm tudom hogyan kezelni.
Ráadásul a páromat (ő az idősebb fiú) jobban szereti, mint az öcsikét...és tudom,hogy örül hogy velem jár...de mostanában ha lát minket ölelkezni odébb zavar minket meg ilyenek...
Undorító
Szerinted az normális idegállapotot jelez, ha 6-8 anonim kommenttől ilyen szinten kiborulsz? Még akkor is ha mindneki szerint te látod rosszul a dolgokat.
Véleményem szerint vagy gondolkozz el ezeken, (nem fogsz) vagy tanuld meg kezelni és lépj tovább.
mindenképpen középpontba akart kerülni
Nem, azt te akartad. Tudod, vendégségben voltatok az anyukájánál. HEti hat napot ölelgetheted, anyukája ezen az egy ebéden ugrálhatja körül. Nincs igazad, nagyon nincs :(
Nagyon szánalmas vagy, érettségi szinted pedig egy 15 éves kamaszlányé.
Képzeld mi minden héten megyünk anyóshoz (és nekem valóban az lesz, mindjárt esküvő ), ha ugy van, hagyom a párommal nyugiban beszélgetni, ő is egyedül él, jól esik neki. Képzeld csomagolni is szokott, külön öröm, párom és én is szeretjük a főztjét.
És én szoktam szólni a páromnak, ha már 2 napja nem hívta fel anyukáját, hogy kérdezzen rá hogy van, milyen a munka stb. Neki ugyanis más rokona a fian kívül nem maradt, akivel megbeszelhetne barmit, az ő, másrészt én is heti többször beszélek a szüleimmel, pár perc nem a világ, de nekik jól esik. Ettől senki sem telepszik senkire, mert az idősebb (70 közeli ) szuleinkre ratelefonalunk vagy ők hívnak minket.
És eszembe se jutna olelgetni a párom, csak hogy bizonygassam én vagyok a nő az életében, nem az anyja. ..csak kibirod hazáig, hogy ramassz, illetve hogy nem figyel rád kéthetente pár órát. Szerintem a Te viselkedesed undorito, kicsinyes, szánalmas. A párod anyukája fél, szarul érzi magát, idősebb, Te meg itt a 24 éves csitri fejeddel versengeni akarsz....szánalom.
Egyébként eszedbe se jut, hogy anyós esetleg jobban meg akar ismerni, ha már a fia össze akar veled költözni, ezért surubbek az ebédek?
Bár gondolom mit gondolhat anyós rólad , ha Nála nyalogatod a fiát. ..
Mindkettőtöknek külön szerepe van a párod életében, nem hiszem el, hogy ez nem esik le, és ki a fontosabb nő játékokat kell játszani. ..szegény párod.
"egyre sűrübb a KÖTELEZŐ ebéd nála..már 2hetente simán van"
Úgy írod, mintha kétnaponta kéne menni.
A másnaponkénti telefonálás egyenesen vérlázító! Szóhoz sem jutok.
Nem lehet, hogy inkább te vagy féltékeny?
Ha én megyek vendégségbe, nekem is full természetes, hogy viszek sütit/bort/virágot.
Én a csávót sajnálom,az ilyen tündibündik lesznek kiállhatatlan sákányok, amint cuppan a fenekük a tutiban, és már nem kell tovább játszani az édibébit...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!