Hagynátok, hogy a férjetek áthordja anyósékhoz a 8 hónapos babátokat, miután ő nagyon csúnyán bánt veletek?

Nem is értem, hogy alakult ki ez a helyzet köztünk! Mindent megteszek a fiáért és az unokájáért is. És azután kezdett el balhézni, meg utálkozni anyósom, miután megszületett a babánk. Tudni kell, hogy az ő házukban lakunk (ahova én nem akartam beköltözni, sajátot akartam), ők költöztettek be ide minket, mondván, hogy a fiúknak építették. És apósom belebetegedne, ha nem költöznénk ide. Most meg már ki akarnak költöztetni innen minket. Már most keresgetjük a házat, hogy el tudjunk innen menni, mert mondtam a férjemnek, hogy vele vagy nélküle, én mindenképpen elköltözök innen.

Úgy kezdődött az egész, hogy miután megszületett a babánk, anyukámmal és anyósommal meg volt beszélve, hogy felváltva hoznak nekünk enni egy pár hétig, amíg elrendeződnek a dolgaink. Anyósom minden nap hozott, pedig volt, hogy reggel is felhívtam, hogy nagyon szépen kérem, hogy ne hozzon, mert tele van a hűtő, (elegem volt már, hogy hulla fáradtan, minden este a hűtőt rámoltam kifele, meg mosogattam). Szinte belefulladtunk a sok kajába. Így hát anyukámat megkértem, hogy egyáltalán ne hozzon, mert anyósom érthetetlen. (Pedig ez nem volt szép tőlem, hogy anyukámat bántom meg inkább, mint anyósom). Aztán egyszer amikor áthozta megint az ebédet (miután reggel könyörögtem neki, hogy ne hozzon semmit, mert már én is főzök), udvariasan közöltem vele, hogy vigye haza, apósom biztos szívesen megeszi, én meg sajnálnám kidobni, mert ugyanazt főztem. Na akkor betört a feje, elkezdett üvöltözni, hogy SOHA SEMMIT nem fogadok el tőle, és őrjöngve hazament. Ezek után 2 hét múlva, direkt átjött, mert anyukám is itt volt, és nekünk állt, hogy én hogy viselkedek vele (pedig esküszöm mindig udvarias voltam), és sorra vette az egész családomat, a húgomat lek..vázta, anyukámat semmittevőzte, engem többször lehülyézett. Két órán át üvöltözött a kicsi babám előtt. Én végigzokogtam az egészet a gyerekkel az ölemben. Ez kb. 3 hónapja volt. Mindezek ellenére én köszönök ha valahol összefutunk. De anyósom felemelt fejjel elfordul és még csak vissza se köszön. Ti mindezek ellenére hagynátok, hogy a férjetek átvigye hozzájuk a gyereketeket?

Bocsánat, hogy ilyen hosszan írtam (és még így se sikerült mindent elmondani, ami történt még azóta, meg a férjemmel való viszonyt azóta).