Normális hogy a férjem az anyjáékkal megy nyaralni, úgy hogy nekem erről nem szóltak?

Remélem még nincs gyerek. És remélem még időben tudod értelmezni az intő jeleket. Ha valamiben nem fogtok egyetérteni, akkor mindig hazafut anyucihoz? Ha lenne gyerek, akkor is az anyja lenne az első?

Ezen a ponton én is elgondolkodnék, hogy mennyi energiát érdemes erre a házasságra pazarolni.

Ha a férjem így viselkedne, akkor mondanám, hogy semmi gond, menjen "nyaralni" és érezze jól magát.

Én meg meglepném magamat egy olcsóbb last minute társasúttal, ami nem sokkal azelőtt kezdődik, hogy ő hazaérne. Elutazás előtt azért értesíteném, hogy nem leszek otthon, mikor majd hazaér - ha már ő is volt olyan rendes, hogy közölte előre, hogy elutazik, nem csak az indulás napján.

Onnantól fogva eljárnék otthonról a barátaimmal, tesómmal, amikor csak kedvem van, illetve szerveznék magamnak programokat egyedül, ha pedig a férjem a nemtetszésének adna hangot, akkor nyugodt hangon emlékeztetném arra, hogy nemrég az mondta, nem vagyok a családja.

Én már réges-rég elváltam volna - ahogy meg is tettem az exemmel.

Nála is mindig anyuci volt az első, havonta 2 hétvégét min. ott töltöttünk, ha anyja mondott vmit, ugrott, stb. Kb. fél év után már nem jártam le minden alkalommal (besokalltam anyukából, meg az irányítási mániájából), aztán szakítottunk is végül. Azért sajnálom a következő barátnőt, mert vele is ugyanez lesz, és az előző is emiatt hagyta el a srácot.

Te csak azért kellesz a férjednek, mert bizonyos kor után, illik, hogy megházasodjon az ember, meg hát az anyjával mégsem kefélhet.

Ez nem házasság.