Miért kell lenézni azt aki mer segítséget kérni (pszichológus)? Mit csináljak?
Sajnos van egy kis szorongásom, szociális fóbia, enyhe, de zavaró számomra, ezért elmentem pszichológushoz. Sokat segít, csak meg kell találni az okát, mert én sem tudom még miért alakult ki.
A lényeg, hogy egyszer vitt a párom, tőlük mentünk, időpontra és hát ugye ilyenkor az ember nem marad, megy és kész. Ekkor felmerült, hogy de miért? Annyit mondtam, hogy orvoshoz kell mennem. Na de ők is elmentek bevásárolni, ami pont arra van ahol a kórház, látták az autót és hát anyósomnak vannak mint kiderült barátnői, akiktől megtudta, hogy hol jártam vagyis elvileg látott a nemtudomki, hogy hová várok... Azóta ha találkozunk, megkérdezi, hogy hogy van az az izém, milyen gyógyszereket kell szednem, (egyszer megjegyezte hogy neki is kéne valamilyen altató, hogy irassam már fel!) , családi találkozóknál megjegyezte a mamáéknak, amikor tőlem kérdezték, hogy hogy vagyok, hogy jaj hagyjad dilidokihoz jár szegény... Mintha valami komoly betegségem lenne! Utána meg a mamáék pl már nem is foglalkoztak velem, mivel idős, persze hogy furán néz rám...
Apósom meg megjegyezte, hogy biztos valami divat agybajom van!
Párom nem nagyon száll velük szembe, főleg, hogy sokszor úgy kérdeznek meg pl anyósom amikor nincs ott pont!
válasza:Nem szívesen beszélek róla, mert ha leírom, aki nem éli át, teljesen logikusan levezeti, hogy miért is vagyok bolond.
Tudom, hogy irracionális. Pont ezért nem lehet elmagyarázni, csak olyannak, aki hozzá van ehhez szokva.
válasza: válasza: válasza:Kedves Kérdező! próbáld meg visszavezetni a mindennapok láncolatában, hogy mikortól lehetnek ezek az érzéseid?
mi történhetett akkoriban.
Evéssel kapcsolatban, vajon nem volt-e akár kicsi korodban is olyan, hogy muszáj volt ezt-azt megenni?
nem volt-e olyan szituáció, amikor Rádpiritottak kiskorodban, hogy mondjuk csunyán eszel.
nem volt-e olyan, hogy esetleg gyomorrontást kaptál valamitől, vagy undorral MEG KELLETT enned valamit ?
sorolhatnám a kérdéseket.
"Azóta ha találkozunk, megkérdezi, hogy hogy van az az izém, milyen gyógyszereket kell szednem, (egyszer megjegyezte hogy neki is kéne valamilyen altató, hogy irassam már fel!)"
akkor ennek az embernek sem kerek az élete! és kérdezz már vissza, hogy milyen izéd van????
Aztán ugy gondolom, hogy van ő már olyan korban, hogy egyedül is el tud menni a háziorvoshoz altatóért :D :D
ne a Te száddal beszéljen. ki látott már ilyet ?? :D D
Az agrofóbiának -már hanem csak liftben van (ez bezártsági érzés) rossz érzésed is meg vannak a maga miértjei.
Sok embernek ajánlottam már, Neked is érdemes belelapozni ebbe a könyvbe: [link]
keresd meg a Rád vonatkozó részt, és olvasd át többször is figyelmesen. Vond le a következtetést, és Te magad fogod tudni megoldani a problémádat! NEM A PSZICHOLÓGUS!!!
ilyen formán tök felesleges hozzá kilincselned.
válasza:az altatót kérő ismerősödnek pedig ajánlanám a fentiekből: ha ebédre krumplit főzött, ne öntse ki, elalvás előtt igya meg a levét. állitólag jó álmatlanság ellen :) :)
Ma találkoztunk és előjött ezzel ismét, nem voltam amúgy se jó kedvembe és megmondtam, hogy ez az egyik létező legenyhébb gond, amivel szakember foglalkozik (csak, hogy érezze a súlyát) ennél sokkal durvább dolgokkal kerülnek emberek gondba, mint a gyógyszerfüggőség, amit mindenki intéz magának és NA ŐKET aztán megveti a társadalom. (én mondjuk nem szoktam, hisz mindennek van oka, amíg valaki engem se piszkál, addig én se, de hát ő ezt teszi, nehogymár a lekvár tegye el a nagyit!!) Dilidokihoz pedig ő fog kerülni ha orvosi indok és felügyelet nélkül szed mindenféle gyógyszert (szerzett magának amúgy!, meg frontint is, de ő a görcsoldást pl epegörcsre érti, nem úgy ahogy a gyógyszergyártók...)
Volt nagy pislogás de utána csend! :D
Kiskoromban sose volt gond, 1,5 éve van ez. A liftben egyedül simán megyek, de ha beszáll valaki, nem beszélgetek vele, mond valamit, hümmögök, kellemetlenül érzem magam, ez gyorsan elmúlik, csak addig nyomaszt, hogy szeretnék mondani valamit, de végül nem.
Eddig 3x voltam az orvosnál, mert hol megy lassan a dolog, hol még nem. Szóval tényleg enyhe, de zavar, főleg a hányinger.
válasza:"Párom nem nagyon száll velük szembe,"...
Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy nem áll ki melletted, nem véd meg bizonyos szituációkban. Akár ez is lehet egy ok.
Máskor is előfordult, hogy anyósék támadtak valamivel? Nem volt esetleg olyan, hogy a családi ebéd közben szégyenítettek meg valamivel, emiatt összekapcsolódott ez az érzés az étkezéssel?
Az ilyen pszichés problémák általában 20 és 30 éves kor között szoktak felszínre törni, de a gyökerük általában mélyebbre nyúlik vissza.
A szüleiddel való kapcsolatod rendben van? Nem kritizáltak túl sokat gyerekkorodban?
válasza:A szüleimmel nagyon jó a kapcsolatom a mai napig, mindig elfogadtak, mai napig nem divat a kritizálás, tiszteletben tartják a döntéseket, ők úgy neveltek, hogy ha valamit nem tudok/akarok/ nem szeretek, azt nem kell megenni.
Anyósoméknál mindig nagy étkezés van és tukmálás, nem tudom ez lehet-e ok. A kapcsolatunk elején mindig megjegyezték, hogy milyen lassan eszek, ami zavart de nem akadtam fenn rajta, vagy csak akkor gondoltam ezt :S
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!