Mi a normál kapcsolat az anyóssal?

"Talán pont ezért érzi úgy a férjem ,hogy gondom van az anyjával,mert már elkezdtem valamennyire hárítani a feladatokat"

Szerintem ülj le a férjeddel és magyarázd el neki, hogy neked nincs bajod az anyukájával, hanem azzal, hogy te intézed az ügyeit, holott elsősorban neki saját magának kellene vagy a férjednek vagy a sógorodnak, de legkevésbé sem neked. Mondd meg, hogy te ezt szeretnéd megváltoztatni, mert tehernek érzed, ráadásul nem is a feladatod, de ettől még az anyukáját szereted és nincs vele bajod.

Ha egy listát sem tudnak átnézni akkor ott nagy baj van de nem velük, hanem veled, meg a férjed felfogásával. Az egy dolog hogy elköltöztetek 350 km-re de érzelmileg nem vált le úgy az anyjától, ahogy kellene.

Nekem ezért is ment részben tönkre a kapcsolatom a volt párommal, mert egyszerűen nem volt hajlandó leszakadni az anyjáról. Ott éltünk a szüleinél de katasztrófa volt. Az anyja nem dolgozott, egész nap nem takarított nem főzött, de mikor mi hazaértünk a melóból közölte hogy menjünk el mi kenyérért vagy őt vigyük el, tényleg két métert nem volt képes megtenni gyalog vagy bicajjal.

Szerintem itt az a gond, hogy te sem tudsz nemet mondani mert nagyon sajnálod, szánod anyóst. És értem én, abszolút átérzem empátiával milyen ez, de sajnos az önállóság itt kezdődik. Ha nem nézik át a listát, vagy nem tud felhívni vmi telszámot, nem a te felelősséged. Egyrészt 350 km-re sokkal jobb befektetés jóan lenni a szomszédokkal, mert kéznél vannak, könnyebben viszonozni tudja az ember a segítséget.

Ne haragudj, de én úgy látom te egy kisgyerekhez mentél feleségül.

És persze hogy megsértődnek, minél többször mondasz nemet, anál inkább, hiszen mindenki kényelmes, mindenki a kisebb ellenállás irányába halad. De ha nem akarod anyós ingyen titkárnőjeként tűrni a következő 20 évet, miközben ahogy írod is, inkább nyelsz egyet, sürgősen le kell építeni ezt az egészet. A gyereketekbe is ezt szocializálod bele h nem tudsz korlátokat állítani és olyan dolgokért vállalod a felelősséget, ami nem is a te ügyed.

nekem az anyukám ugyanez dettóba, de szegény nem veszi észre h minden ember felmosórongynak használja. Mindenkinek elintéz ilyeneket, apró kis szivességek, stb, de érdekes módon mikor neki lenne szüksége bármire vhogy senki sem ér rá, akkor mindenkinek épp családi elfoglaltság, munkahelyi túlterheltség stb...

Nagyon rendes meny vagy,többet teszel az anyósodért,mint a saját gyerekei.

Olyan vagy mint a hugom,ő is mindent megcsinált az anyósának,pedig még aktív dolgozó nő (özvegy,ő ezért igényelte a vele való foglalkozást).Akkor rágott be a tesóm,mikor neki kellett menni tévét venni,ő cipelte.A saját fia,sógorom közölte vele,hogy nem megy.Ezután végre tesóm is kinyitotta a száját,hogy ezután kérje meg a fiát,vagy van lánya is,annak is férje.Igaz,volt belőle sértődés,de pár hét után szent lett a béke.

Egyáltalán nem a Te feladatod telefonon szórakoztatni anyósodat.Vannak gyerekei,hívják ők.

A telefonálás meg nekem volt a begyemben anyósommal kapcsolatban.Rendszeresen hívott,és a fiáról érdeklődött,fél óráig sajnálkozott,hogy mennyit dolgozik,főzök-e neki rendesen,aztán már a szexuális életünkről is próbált érdeklődni,hogy rendben van-e úgyis a fia.Igazán akkor rágtam be,mikor megszületett a kisfiunk,és ha hívott akkor is a fiáról érdeklődött,az unokájáról soha.Így közöltem a férjemmel,hogy beszélgessen ő az anyjával,lassan sikerült leépítenem.A férjem is megsértődött kicsit,anyósom is,de aztán elfogadták,már nem téma,hogy én szórakoztassam.