Most ezért én érzéketlen vagyok?

Igen,

Másreszt a feleséged nem gondolkodik racionálisan...

A helyzetet nem oldja meg ha hazaköltözik, de kell valamit tenni, hogy az apja ne legyen egyedül.

Nem tiszted megítélni az apját, ha ő maga nem teszi..

( egyébkent a férjem a sógorom és a tesóm sem tudják senkinek a születési évét.. Sőt a napokkal is bajban vannak, a sajátjukat is elfelejtik kb.. Ez ,ég semmit nem jelent.

A bántalmazás más tészta...de ezt a feleségednek kell magában lejátszania.. Ha otthon marad, és egyedül hal meg az apja arra is rámegy a kapcsolatotok, a pbűntudata miatt

Ha te scak ellenkezel, a feleséged nem fog bevonni, és ahelyett, hogy jó, kompromisszumos megoldást találnatok tenyleg rámegy a hazasságotok..

Az a minimum, hogy amíg ki nem derül mi van felesleges ugrálni, plusz már most temetni a "papát"

4: az az ember nem APA aki megalázza és bántalmazza a gyerekeit. Szóval nem az apja max. DNSdonor.

Komprumisszumként vesd fel hogy a pénzt, amit a költözésre költenétek, azt költse az após gyógykezelésére.

Szerintem nem!

De mindenki máshogyan viszonyul a szüleihez.

Azonban ez a mondat elgondolkoztató:

"mert mégiscsak az apja" - a párod meg "mégiscsak" a lánya.

Ez szerintem mindent elmond. Ha eddig nem volt a lánya, akkor szerintem már nem az apja.

+1

A gyermek (kor mindegy) nem tartozik semmivel a szüleinek a köszöneten kívül.

Nem kérte, hogy megszülessen. (lehet lepontozni).

Igen. Gondolj bele, ha mondjuk a te édesapáddal történne ez.

Neki köszönheti a feleséged, hogy egyáltalán él, te pedig hogy egy ilyen lánya lett, akivel boldog vagy.

Változnak az emberek, talán megbánta.

Ha a eleségedet meg nem tudod megérteni, akkor ne csodálkozz ha erre rá fog menni a kapcsolatotok.