Anyós leszoktatása a turkálásról, beleevésről, benyitásról? Tippek?

3hónapig még rákényszerülünk, hogy náluk lakjunk, de addig kéne valami tipp ami ezekre megoldás.

Ha elmegyünk otthonról, akkor végignézi a cuccainkat (nem látta amikor hoztunk egy infralámpát de megjegyezte hogy az semmire nem jó), van az egyik szekrényben egy polc amin édességeket stb. tartunk, megdézsmálja, a gyógyszeres polcomat is. Tagadja utána. A kinti szemetesben találjuk meg a csomagolását a csokinak pl, a gyógyszer/krém meg számolható/látható a használat.

Magunknak vesszük a kaját, a hűtő alsó polcán tartjuk, de mindig valami elfogy, eltűnik a fele vagy beleeszik, beletúr. Ha mi használunk valamit akkor ki kell fizetni, vagy venni újat mert hiszti van, mi szólunk akkor tagadás van és hiszti. Ha veszünk valamihez alapanyagot hogy a hétvégén csinálunk ezt-azt akkor ő másnap megcsinálja, de nem úgy, hanem csak idegesítésként, mert nem lesz finom. Hiába mondjuk, hogy ne csinálja meg legyen szíves. Ablakon kidobott pénz. Amúgy fizetünk nekik.

A benyitás pedig a fürdőre jellemző aminek az ajtaja nehezen záródik, így nem működik a kulcsos része, de a kapcsoló direkt olyan hogy nem ég ha fel van kapcsolva szóval látszik + hallani ha bent van valaki. De ő beront, akármit!! csinál az ember bejön semmi elnézést és csinálja a dolgát (igen lehet elképzelni hogy ülsz a wc-n és ő addig beteszi a ruhát a gépbe vagy megfésülködik!!) majd kimegy. Ugyanez a szobával (kulcs nincs az ajtóhoz, retesz belülről van de pl egyikünk kimegy akkor nem zárjuk ,kívülről nem zárható mert nem is engedik hogy zárjuk a gáz miatt). Kopog de nem várja meg a választ és jön.