Vélemény: kinek volt igaza, anyósnak vagy anyukámnak?
Anyukáméktól kaptunk a kislányom születésekor egy fa etetőszéket, használtan vették anno, lecsiszolták, kaptunk rá új huzatot, szval nagyon szépre megcsinálták. Ez az a fajta, aminek nincs tálcája, viszont szétszedhető kis asztalkának és széknek is.
Anyósom már egy párszor mondta, hogy kell a kislányomnak egy új etetőszék, mert ez szte nem jó, nincs rajta tálca. Vagy ötször biztosan beszéltünk róla, mindig a tudomására hoztam, hogy ez tökéletes nekünk, nem kell másik, főleg nem most, amikor már 15 hónapos.
Erre hív valamelyik nap, hogy talált egy nagyon szépet, majd menjek le a boltba nézzem meg. Akkor is mondtam, hogy de nem kell!
Másnap hív valami miatt, mondtam neki akkor is, hogy nem kell a szék, erre közli velem, hogy már tegnap megvette.
Hát akkor hogyan is néztem volna meg a boltban? Na mindegy ez már.
Amin felidegesítettem magam, hogy olyan helyzetbe hozott, amiből jól nem jövök ki, mert ha idehozza azt a széket, akkor a másikat le kéne vinnem anyuékhoz, mert itt kettő nem férne el, viszont akkor anyut megbántom azzal, hogy visszaadom az övékét, mert kaptunk másikat.
Ha meg anyós küldöm el oda, ahova most gondolnám, akkor megint csak én leszek a szemét, hogy miért nem tudok örülni a dolognak, amikor ők szívvel vették.
Pedig rengetegszer mondtam, hogy nem kell, nem fogjuk tudni kihasználni! Jah, és ráadásul ezt karácsonyi ajándéknak szánja, ahelyett, hogy vett volna valami olyat, aminek örülne is a kislányom, de nem, ő a fejébe vette, hogy nekünk kell etetőszék.
Gőzöm sincs mit csinálja! Szerintetek kinek van igaza és mit csináljak?
Köszönöm szépen!
Én nem fogadnám el, sétrődjön csak meg, jó neki. Mégpedig azért, mert érthetően elmondtam neki, hogy NEM KELL SZÉK, mert VAN. Ha ő sokadszori elmondásra sem érti meg, plusz MEG IS VESZI a tudtom nélkül, hát csináljon vele, amit akar.
Alapból rühellem az erőszakoskodó embereket, a saját rokonaimra is rendszeresen kiakadok, mert nem értik meg, hogy a nem, az nem.
És azt sem értem, egyesek szemében miért a kérdező a szmét meny, mikor anyós pfátlankodott bele az életükbe. Továbbá azt sem, miért a kérdezőnek (aki világosan elmondta, hogy nem kell szék) kéne meghunyászkodnia.
Mert, ha most ezt lenyeli(k), akkor az életükben nem vakarják le anyóst, az mindenbe bele fog szólni, de neki nem tisztje eldönteni önjogúlag, mi kell a gyereknek és mi nem. Az meg külön szánalmas, hogy pusztán rivalizálásból vesz széket - az ilyen anyóstól mentsen meg az ég.
Amúgy, lehet én is levinném - kompromisszumként - anyámékhoz, mondván ott úgysincsen. Ha kikerekedik a szeme, meg puffog, így járt.
Ti nem értitek. Se te, se a 24-es. Azért van sok anyós-meny konfliktus, mert az anyósok semmibe veszik a menyek véleményét, kérését, mindenét, erőszakosak, olyanba avatkoznak, amibe nem kéne, amire direkt megkérték őket, hogy maradjanak ki belőle és elvárják hogy ehhez mindenki vágjon jóképet. Mivel azonban a nők jó része felnőtt ember és nem tűri, hogy számára gyakorlatilag vadidegen nők szellemifogyatékos bútordarabként kezeljék, hanem nemet mondanak és meghúzzák a határokat, ahogy azt minden normális felnőtt emberek közti kapcsolatban szokás (bár sok esetben nem kell húzogatni, mert a felek maguktól is tisztában vannak vele, kivéve az anyósokat) akkor még a menyt könyvelik el hülyének.
Már ne haragudj, de a saját anyám és apám sem kezel egy taknyos gyerekként, ha nemet mondok felfogják, lehet velük beszélni, mégis miért kéne eltűrnöm, hogy egy számomra gyakorlatilag idegen nő (igen idegen, mivel huszon X évet úgy éltem le, hogy azt se tudtam ki az) azt képezli, hogy majd ő mindent jobban tud, meg irányít az én otthonomban és életemben?
"És ha az én anyósom megvenné a hatodik etetőszéket, akkor sem rapliznék, mivel nem az én pénzemet költi, azt csinál, amit akar.beraknám a kamrába, vagy az erkélyre, vagy a nappali közepére, vagy a jóisten tudja hova.Nem tudjátok felfogni, hogy ez a probléma nem probléma???"
Neked az komolyan normális, hogy ha anyósod egy tapló és semmibe vesz téged, akkor még neked kell vesződni a szarjaival, amit kifejezett kérésed ellenére odahord? Ne haragudj, én is leszarom mire költi a pénzét, addig ameddig nem az én házamba akarja behordani a szarjait.
Hihi! :-)
Minket arra tanítottak, hogy amit adnak el kell fogadni. Ha neked nem jó, nem kell, akkor elajándékozod, eladod, felajánlod, vagy hasonló. Mi ruhával vagyunk így, ha nem fogadom el a "rosszat", akkor nem kapok utána jót sem. Ami nem kell, nagyon elnyűtt, az megy tovább, rongyba vagy ruhagyűjtőbe, ami jó, azt elhasználjuk. Így még örül is, ha felismeri a ruhát a gyereken. :)
Bocsi az offért, csak gondoltam így is lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!