Anyósnak van igaza és rossz dolgot teszek ezzel?

Teljesen normális és életszerű, hogy a gyerekeket a koruknak megfelelően bevonod a háztartás dolgaiba.

Az én 4,5 éves kisfiam is mindig kér "munkát" és én bizony adok is neki és büszke vagyok rá, örülök, ha meséli.

Ilyeneket, mint amit te is írsz: egyedül hozza a porszívót, szeret porszívózni is (hagyom egy kicsit, aztán én is átmegyek rajta természetesen), vagy bevásárláskor ő pakol ki a konyhapultra a kosárból vagy vacsorakészítésnél ő veszi ki a hűtőből a dolgokat, segít beleönteni a zöldséget a serpenyőbe, hozza az olajat, elviszi az edényeket a mosogatóhoz, megterít, mosás után adogatja a csipeszeket, beágyaz magának, elpakolja a játékait.

Én ezt tartom normálisnak és törekszem rá, hogy egészen kicsi korától vegyen részt, amiben tud.

Természetesen semmiféle jogi/büntetőjogi következménye nincs annak, ha besegítenek a gyerekeid, sőt inkább felelősebb, önmagára és a környezetére igényesebb felnőtté segíthez ez a tevékenység válni.

Arról nem beszélve, hogy bár néha több ideig tart, ha ugyanazt ketten csináljuk meg, ezt én egy alapozó feladatnak fogom fel- pár év és majd meg tudom kérni, hogy teregessen ki egyedül vagy pakolja el az élelmiszereket a helyükre egyedül- így mindenki jól jár, mert több értékes, közös beszélgetésre, játékra, mesére fordítható időnk lesz.

Az én kisfiam egyébként rendszeresen beszámol az otthon végzett munkáiról, sőt még az oviban is kéri a dadust, hogy adjon neki munkát (pl. segít tolni a kajás kocsit, megterít stb.)- ezzel ott sincs semmi gond.

Anyósod egy picit túllihegi ezt a dolgot.

Aki azt írja, hogy az anyós régi iskolán nevelkedett, annak nincs igaza.

Minket is úgy neveltek kicsi korunk óta, hogy segíteni kell otthon. 7-8 évesen ebéd után meg kellett csinálni a leckénket, és utána kimenni a 3 km-re levő szőlőbe segíteni gazalni, gyümölcsöt szedni, stb. Otthon pedig tanulni főzni, takarítani.

A saját holmijainkat mindig rendbe rakni stb.

70 évvel ezelőtt ez volt a természetes, és ma még inkább annak kellene lenni.

Anyósod valószínűleg nem túlzottan iskolázott és nevelési téren is hiányosak az ismeretei. Csak remélni lehet, hogy a saját kisfiát (a te férjedet) nem kétbalkezes tunya emberré nevelte.

Egy gyerek számára minden tevékenység, amit a szülő csinál, csak játék, új ismeret a világról. Nagyon jól csinálod! A gyerekeket bele kell vonni a mindennapi háztartási munkákba, amit ők hasznos játékként fognak élvezni és nagyobb korukra sem lesznek elveszve, ha valamit meg kell csinálni. Persze a gyerekeid sem lesznek teljesen hasonló tulajdonságúak és képességűek. Egyik az egyik fajta, másik a másik fajta tevékenységet kedveli majd jobban. Majd kitapasztalod, hogy melyikhez melyik tevékenység passzol és majd azt végeztesd el velük. Ha van fiad, őt se hagyd ki semmiből. Ezáltal önállóságra tudod nevelni a gyerekeidet, egyben önbizalmat adsz nekik.

13-as!

A kerdesben levo holgy anyos. Fiugyermeke van. Gondolom, ki lett szolgalva, mint legtobb fiu/ferfi 70 evvel ezelott is.

Azért falun nem volt a fiúgyerek se dolog nélkül hagyva.

Amíg kicsi, az anyja mellett, amint nagyobb, az apja mellett dolgozott.

8-10 évesen küldték őket őrzőgyereknek meg szénát forgatni, gyűjteni.

Az első emlékeim közt van, hogy húzógatom ki a paradicsom mellől a gazt.

Bátyám meg hét-nyolc évesen a tyúk és disznóólat tartotta rendben (persze a disznók külön voltak zárva).

A kislányom úgy imád sepergetni, hogy készíttettünk neki megfelelő méretű kisseprűt. Most négy éves, és neki kell elpakolni a szobájában és eligazitani az ágyát.

Sőt, zoknit párosít. Imádja.

nekünk pont kiemelte az óvónő h igenis adjunk feladatokat a gyereknek a korához mérten

kiscsoportosnak is lehet pl segíteni teregetni elpakolni zoknit párosítani

ezek mind lehetnek fejlesztő hatással is ha jól csináljuk

szal szerintem nem gond de azért néha küld el játszani

mert neki az is "munka" még .-)))