Anyósom ideköltözött pár hétre, és elvárja hogy amíg itt van, addig minden este főzzek, mert szerinte ez alap egy feleségtől. Már teljesen kivagyok tőle, hogyan állítsam le?

Én tuti kinevetném. Aztán fülembe a dugó. Elétenném a vacsit, aztán ha eszik eszik, ha nem nem.

A férjed meg oldja meg a problémát, végülis az ő anyja.

Amúgy nagyon gyerekes vagyok, de már juszt se főznék.

Kitartás, és ha nagyon eldurran az agyad, akkor kérd meg a mamát, hogyha főtt kaját akar, akkor fújjon tüzet a kajara, hiszen a házisárkányoknak az a dolga.

Vendég az, aki délután 4-től 8-ig meglátogat. Na az vendég. Azt megkínálom, vendégül látom, sütök-főzök neki. Aki hetekre beköltözik, az nem vendég. Az ott lakik.

Főzzön anyóspajtás ha akar.

Ki kell pihennie a lakáskeresés fáradalmait--Na itt beszartam!

Mond meg neki, hogy neked meg azokat a fáradalmakat kell kipihenned, amiket ő okoz.

Ha már kajának valót tud anyóspajti vásárolni, akkor ezzel a lendülettel meg is főzhet magának esténként.

Férjednek kellene intézkedni. Ha nekem folyton cseszegetné a feleségemet Édesanyám, megmondanám neki, hogy bár nagyon szeretem, de ha a társamra még egy szót szól, akkor mehet panzióba. Nekem jó ahogyan és amennyit főz a feleségem, az időbeosztásunkhoz is passzol, más pedig nem érdekel - még az ő véleménye SEM.

Persze nincs feleségem, de volt már, hogy finoman, négyszemközt szólnom kellett anyunak, hogy ne mondogassa percenként barátnőmnek, hogy egyen-igyon. Van szája, kérni fog, ha szüksége van valamire.

Nálunk a feleségem édesanyja szekálta a feleségemet nálunk, míg le nem állítottam. Amúgy örülök neki, ha nálunk van, mert kiunokázza magát, és a gyereknek is jó, ha megtanulja, hogy az idősekkel hogyan kell viselkedni.

De nem állta meg szó nélkül, ha a felségem vastagon hámozta a krumplit, vagy nem úgy készítette a rántást, ahogy ő szokta. Na pár nap után főztem egy teát, kihívtam a teraszra teázni, és szépen udvariasan, de nagyon határozottan eligazítottam, hogy

érezze magát otthon, de ne viselkedjen úgy, mint otthon!!!

Ez az én házam, és a én meg a felségem otthona. És bár nem vendég, mert családtag, de semmi nem jogosítja fel arra, hogy idegesítse és megszólja a feleségemet. Hagyja békén, felnőtt nő, önálló háztartást vezet, és megkeresi annak a krumlinak az árát is, amelyet elhámoz. Változnak az idők, és ma már nem az a jó háziasszony, aki vékonyan hámozza a krumlit. Hagyja békén a lányát, had csinálja úgy a dolgokat, ahogyan ő szeretné! Ne szólítgassa, nem gyerek már!

Szerencsém volt, megértette. Bár néha még finoman le kellett állítanom egy egy elkezdett mondatnál, hogy: Anyukaaaaa!!!