Úgy érzem hogy anyós és após túlságosan belefolyik az életünkben. Hol húzzuk meg a határvonalat hogy ne is sértsük meg őket?

Hát a határvonal valóban kényes kérdés...Sokféle ember van és mindenki máshogy kezeli ezeket a dolgokat. Én egy-két hónapja költöztem össze a párommal, és pár hete marom magam ugyanez miatt..Persze én csinálok magamnak vele lelki problémát, mert a páromat abszolút nem zavarja az, hogy szó nélkül megjelennek elég sűrűn a szülei, sőt!..kulcsuk van a lakáshoz. A dolog azért rettentő kényes, mert nagyon szeretem őket, de ez a dolog egészségtelen. Hazaérek és még csak átöltözni sem tudok, van hogy észre sem veszem hogy már rég bejöttek az ajtón és akkor felpattanunk, ha éppen nem vagyunk túlöltözve. Vettünk csengőt, de hatástalan a dolog. Ez azért eléggé durva, próbáltam célzásokat tenni rá, hogy létezik telefon is a világon, vagy csengő, de semmi változás..Kb. öt percnyire laknak tőlünk..Félek hogy az egyébként nagyon boldog kapcsolatomat esetleg tönkreteheti ez a dolog, de bízom benne, hogy a párom lesz annyira intelligens, hogy rájöjjön, nem rosszat akarok ezzel, csupán csak magánéletet.Visszatérve a kérdésre, ebből sajnos az én véleményem szerint jól nem fogsz tudni kijönni, akármennyire is jól érvelsz, sértőleg fog hatni számukra elsőre az, ha megvan mondva nekik, hogy "nem kell beleszólni, mi intézzük....stb., bár ez is tényleg emberfüggő, van , aki elfogadja, van aki megérti és tudomásul veszi, de lehet hogy csak mérget szül a dolog.

Az előttem szóló 11-es válaszadó helyzetét sem irigylem. Én azt tartanám normálisnak, ha sürgősen leülnétek a pároddal egy hosszabb beszélgetésre. Elmondanád, Te mit tartanál normálisnak, egészségesnek. Ha ő megérti, akkor ugyanezt ismételjétek meg a szülőkkel is. Persze mindent kulturált hangnemben, és csakis érvekkel operálni. Külön kényes a helyzet akkor, ha az apóséknak "hálásnak" kell lennetek valamiért pl. lakásért, kocsiért, vagy egyéb segítségért. Ilyenkor különösen tapintatos az ember. De hidd el, meg lehet oldani, ha mindenki elég intelligens hozzá. Mi is voltunk mindkét helyzetben: már fiatal házasként is, és most nagyszülőként is. És rendkívül óvatosak, tapintatosak vagyunk. Nem hagyjuk, hogy a fiatalok udvariaskodjanak, mindenki mondja el konkrétan de persze "becsomagolva", hogy miről, mi a véleménye. Nálunk így mennek a dolgok, sikerrel. Mindenkinek ezt kívánom.

Igazad van, én is úgy gondolom, hogy erről beszélni kell. Most ott tart a dolog, hogy eltelt két-három nap, amikor nem volt látogatás. Hogy őszinte legyek, sokkal nyugodtabb , kiegyensúlyozottabb voltam, hogy foglalkozhatunk egymással munka után. Azóta megint sikerült váratlanul megjelengetni, de egyszer legalább már sikerült becsengetni. Viszont kirobbant egy konfliktus, ami nagyjából ehhez kapcsolódik. Anyós mániája, hogy állandóan hozza a kaját, arany szíve van , tényleg jó lelkű embernek tartom. Nincs is ezzel gond, de egy héten többször is előfordul. Én, ha készülök az ebéddel, az nem számít, szerintem azt hiszi, hogy nem tudok főzni, vagy nincs nálunk ennivaló. Volt olyan pl. hogy a párom nem merte anyukájának megmondani, hogy nem megyünk hozzájuk ebédre, merthát nálunk is készülődik valaki, aki szeretne kibontakozni a konyhában. Egy nőnek fontos ez, és jól esik, amikor valamilyen étel jól sikerül, finom és dícséri a párja. Szégyenszemre nekem kellett megmondani neki, hogy ne haragudj, de készül az ebédünk,mert ő nem merte vállalni magát. Nem látom a végét a dolognak, próbáltam normálisan megbeszélni vele, és a tudtára adni, hogy nem bántani akarom az anyukáját, csak szokja meg, hogy igenis lehet nemet mondani a szülőnek, felnőttek vagyunk. Lett is belőle nagy vita, de legalább kiadtam magamból.

Teljesen igazad van, a kibeszéletlen dolgok csak növelik az emberekben a feszültséget, és előbb-utóbb úgyis konfliktushoz vezetnek. Van elég stressz az élet egyéb területein is, ami rendkívül káros.

Nem kell beavatni őket a dolgaitokba, így ha nem tudnak a dolgaitokról akkor nincs mibe beavatkozni. Nem kell semmit megbeszélni velük ami az életeteket illeti és akkor majd nem fognak kérdezősködni vagy beleszólni.

11. válaszolónak. Hagyd az ajtó kulcsot a zárba miután kulcsra zártad az ajtót, így kivűlről nem tudnak bejönni, mert kivülről nem tudja kinyitni az ajtót.