Hogyan tudnám megszeretni a férjem szüleit, testvéreit?

Mikor megismertük egymást, nagyon jó viszony alakult ki a két család között, gyakran összejártunk, az én oldalamról sajnos már csak apukámat ismerhették meg de az anyósomat látva biztos voltam benne, hogy egyszer közös gyermekünknek szerető nagymamája lesz.A szülői házamban alapítottunk új családot. Összeházasodtunk, megszületett a kislányunk és valahogy minden megváltozott. Nem akarták, hogy szoptassam, adjak a gyereknek cumit, cumisüvegből tápszert, állandóan kikapkodták a kezemből a gyereket, én pedig besokalltam és kértem, hogy ritkábban látogassanak minket. A férjem morgott, hogy eltiltom a gyereket tőlük, és ment dolgozni, én pedig szenvedtem mert alig volt tejem, fáradt voltam és ott maradtam a gyerekkel, háztartással segítség nélkül. A férjem néha ment hozzájuk, akkor olyan tanácsokat kapott, hogy költözzön haza és ha utána megyek a gyerekkel akkor majd bebizonyosodik, hogy szeretem-e, állandóan le akarták itatni mert tudták, hogy olyankor veszekszünk, ha pedig el mertünk menni valahova a babával, megjegyezték, hogy úgy hallották beteg vagyok, ezek szerint mégse lehettem annyira beteg, pedig már várták, mikor kaphatják meg a gyereket ha kórházba kerülnék. Még sorolhatnám a sérelmeimet amit az elmúlt 3 évben összeszedtem tőlük, mélyen csalódtam, sokat sírtam miattuk, a férjem pedig lerendezte annyival, hogy ő már hozzám költözése előtt is ezért lakott albérletben, nehéz elviselni őket de hát mégiscsak a családja. Most jön a Húsvét és azt üzenték a férjemmel hogy szeretnének átjönni, egy hete gyomoridegem van a gondolattól. HOgyan fogadjam őket? A kislányom előtt sose mondtunk róluk semmi rosszat, ő mégis állandóan azt mondogatja, hogy "rossz a mama", egyik ovitársához gyakran átjárunk és azt biztos látja, hogy a kisfiú mamája bizony más mint az övé. Borzasztóan sajnálom, szeretném velük rendezni a viszonyt de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Amikor a kislányom kicsi volt, gyakran csináltattam fényképeket, fényképes ajándéktárgyat, természetesnek vették, de a gyes-ből már bizony nem telt rá, egyszer az anyósom megkérdezte: na mi lesz már? Én erre se szóltam semmit és korábban se egy rossz szót sem, úgy érzem, nekik a férjemmel sem felhőtlen a viszonyuk, és valahogyan a férjem két testvérével sem sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk mert ők anyagilag tudják a szülőket támogatni, mi lakáshitel miatt nem és valahogy kiestünk az ő körükből. Mindenkinek köszönöm a tanácsát.