Anyós témáról lenen szó?

Ha a férjeddel mindketten egyet értetek abban, hogy milyenek a szülei, akkor mit foglalkozol azzal, hogy mit mond a sarki boltos?

Az a lényeg, hogy a férjeddel közös nevezőn vagytok és nem tudnak közétek állni. Az meg, hogy kinek-mit pletykál...hát magasról le...

Biztos, nem keresném Őket, megalázkodni meg végképp. Ha kell valami nekik, vagy látni akarják az unokákat, akkor menjenek el hozzátok aztán kopogtassanak be.

Ők a barátaid? Mert ha nem, akkor ne foglalkozz ilyen korlátolt emberekkel.

Anyósodék meg ha ilyen természetűek, akkor úgyis fognak mindig valami indokot találni, hogy rosszindulatúan kipletykáljanak.

Ha annyira nem bírjátok, akkor költözzetek el, de szerintem a legegyszerűbb megoldás, ha nem veszel róla tudomást és mosolyogva mész a boltba, a körzeti orvoshoz, meg a fene tudja, hogy hova és ha valaki elkezdi mondani, hogy mit mondott anyósod, akkor megköszönöd és tovább állsz.

Sajnos a falusi élet általában ilyen. Volt alkalmam megtapasztalni... És lehet azt mondani, hogy ...jam le magasról, ki mit mond, de az azért leírhatatlanul gyilkos érzés, amikor az ember úgy megy végig az utcán, hogy összesúgnak mögötte, a kisboltban kibeszélik (a tényeket és a dolgok hátterét ugyan hírből sem ismerve, sőt nem is érdeklődve irántuk, de azért nem is valami barátságosan), és aztán hazaérve is azt kell hallanom, hogy ki mit mondott rólam... És aztán ha megunom az egészet és fogom a pórázt, másik végén a kutyával, hogy na akkor megyek és sétálok egyet az erdőben, hogy megnyugodjam egy kicsit, akkor azért is beszólogatnak.

Sajnos vagy nem sajnos, a mi számunkra az egyetlen megoldás az elköltözés volt. Jó messzire. (Majdnem 200 km-re.)

"fia nem itt vele soha"

Itt? Hol itt?

Köszi 7es, én ugyan egy másik 75%os vagyok (tehát nem a 6os), de ezen gondolkodtam, hogy mit jelenthet :-).

Kérdező, az a szerencse, hogy nem építkeztetek, nincs ott lakásotok stb., mert akkor nehezebb lenne a dolog. De így, hogy albérletben vagytok, könnyen megoldható lenne, költözzetek el - egyik albérlet olyan, mint a másik (persze normális, igényes lakásra gondolok).

Mondjuk én az a típus vagyok, hogy konkrétan le..rom, ki mit gondol, nem élek úgy, hogy oka legyen bárkinek összesúgni a hátam mögött, de ha beleerülnék egy olyan szituba, hogy belépve vhova elhallgatnának, vagy összesúgnának mögöttem, simán megkérdezném, mi a gond, sőt, még el is magyaráznám a dolgot, hadd örüljön anyós :XD.

Neked kell tudnod, mennyit bírsz, milyen mentalitású ember vagy, ha elviselhetetlennek ítéled a helyzetet, akkor költözzetek.

Albérlet máshol is van, ha munkahely miatt maradnátok, szerintem akkor is meg lehet oldani, hogy egy-két faluval arébb költöztök, az igazán nem távolság.

És nem kellene a rosszindulatú anyós meg após kunsztjai miatt rágni a kefét, sokkal nyugodtabban, boldogabban élhetnétek!

A helyedben elmennék, már csak azért is, mert nem tudom, mennyi idősek, de megváltozni nem fognak, esetleg csak rosszabbak lesznek, valakinek a halálára várni meg abszurdum és undorító.

Ennélfogva nektek nyugalmatok nem lesz, míg ott vagytok, vannak emberek sajnos, akiket a gonoszság meg a rosszindulat tart életben és fitten - kár velük hadakozni!

Most mást segítetek anyagilag, azt, akinek az albérleti díjat fizetitek.

Gondolom nem örültek, hogy ingyen használjátok azt a lakrészt.