Öt hónapos babámat szoptatom, ez anyósomat kezdi zavarni (ő nem szoptatta a gyerekeit). Nem bánná, ha már most rábíznám a kicsit akár egész napra is!?

Andizsuzsi

Sejtetettem amikor kiírtam a választ, hogy egyeseknél az önérzetesség erősebb lesz a gondolkodásnál.

Nem kell félreérteni ez nem az ő hibájuk volt. A töménytelen cukor, vacak jégkrémek, szénsavas cukros üdítők, nyalókák, tartósítószerek és gagyi kozmetikumok világában éltek. Ez a szemét ma is hozzáférhető az üzletekben és a mai napig rengetegen vásárolják. A mai kornak már annál inkább nagyobb a felelőssége, mert a tudáshoz könnyebben hozzáfér és van választási lehetőség.

"A ma 45-60 közötti nagymamák nem voltak a legjobb anyák gyerektartás szempontjából."

Ez azért enyhe túlzás. Anyukám 59 éves, de semmi műanyaggal nem tömött minket, sőt, inkább túlzásba vitte a főtt étel-süti-házitészta, amit meg tud csinálni azt kell vonalon mozogva. És igenis utánaolvastak a 70-es években is, csak nem forgott kézen annyiféle irodalom, mint mostanában. Leülsz a net elé, ezer féle infó áramlik, te választasz.

Kérdező, ne hagyd magad. Abba azért ne éld bele magad, hogy 1,5 évig akarsz szoptatni. Az azért gyerekfüggő is. Igen, mond el neki, hogy mit tervezel. Nekem se volt fényes a kapcsolatom az anyósommal, de ha elmondtunk neki valamit azt meghallgatta, kérdezett, válaszoltam, nem biztos, hogy egyetértett, de nem feszegette a témát tovább.

Természetesen nem kell abbahagyni a szoptatást, de ettől függetlenül tejet lefejve is lehet neki adni, addig amíg mondjuk a mamánál van. Mindent meg lehet oldani, ha valaki nagyon akarja.

A gyerek meg nem az egy napos cumisüvegezésbe fog kárt szenvedni.

Egyébként az sem biztos, hogy a hozzátáplálást követően még igényelni fogja az anyatejet. A cici az más, de azt sem biztos, hogy igényelni fogja. Ha mégis, akkor egy napot ki fog írni nélküle.

Mielőtt felvilágosítanád anyósodat tán várd meg egyáltalán mi fog történni, mert koránt sem biztos, hogy az lesz amit elképzeltél.

Az egészséges gyermeknevelésről meg annyit, hogy érdekes módon a mai 6-7-10 évesek betegesebbek mint 30 évvel ezelőttiek. Ezt nem lehet letagadni. Ja és elhízottabbak is. De ugyan ez igaz a felnőttekre, szóval én nem a 30 évvel ezelőtti állapotokban keresném a hibát. Ennyit a hozzáférhető tudásról és a régi élelmiszerekről.

A tudás jó dolog, de vissza is lehet élni vele, amit folyamatosan tapasztalhatunk az élet bármely területén, pl. gyógyszeripar. Mert ugye ki mer ellentmondani az orvosnak...

A hajmeresztő elméletek és a legnagyobb átverések egyik célcsoportja a beteg és kétségbeesett embereken kívül, a kétségbeesett kismamák. Szinte bármit el lehet nekik adni, ha meglobogtatják a termék vagy módszer mellőzésének babára nézve vélt vagy valós egészségkárosító hatásait, amit olykor hamis vagy statisztikailag nem igazolt adatokkal is igyekeznek alátámasztani.

A nagymamák egészségkárosító hatásairól még nem készült kutatás...de ha olyan veszélyesek lennének, mint ahogy gondolod, akkor nem lenne gond a bolygó túlnépesedése.

"Az egészséges gyermeknevelésről meg annyit, hogy érdekes módon a mai 6-7-10 évesek betegesebbek mint 30 évvel ezelőttiek. Ezt nem lehet letagadni. Ja és elhízottabbak is. De ugyan ez igaz a felnőttekre, szóval én nem a 30 évvel ezelőtti állapotokban keresném a hibát. Ennyit a hozzáférhető tudásról és a régi élelmiszerekről."

A lényeget nem értetted meg. Kisebbségben vannak akik letérnek a kitaposott útról. Ezért a statisztikáid sajnos igaz. A többség nem mond ellent anyukának, a trendnek. Esetleg a választás lehetősége és az ismeretek megszerzése bővült azóta.

Scythian!

Sajnállak, ha téged úgy neveltek fel, ahogy te általánosítasz. Örülök, hogy nekem más jutott.

Mit akar csinálni egy öt hónapos gyerekkel? Mondjuk babázni.

Etetni, tisztába tenni, szeretgetni, azt amit egy babával szoktak.

Nyilván mindenki azt csinál amit akar, addig szoptat amíg akar, de nekem meg attól áll meg az eszem, hogy minden segítőkész, babát szerető nagymama maga az ördög, hülye, hozzá nem értő, még akkor is ha egy napra (itt gondolom kb 6 óráról lenne szó) vigyázna a babára. De ha nem segít, akkor nem is nagymama, fújj. A nagymamák (főleg az anyósok) ezen az oldalon ilyen szélsőértékek között mozognak, de valahogy mindig negatív a megítélés.

És miért akarna babázni a nagyi? Mondjuk azért is, mert a kedves fia esetleg megkéri, hogy az újdonsült kismamával, vagyis a feleségével, aki természetesen mint feleség lassan x hónapja nem funkcionál, tudjon végre kettesben lenni, és ne menjen rá a házasság a gyerekre, ahogy ez mostanában lenni szokás.

A régi módszerekkel kapcsolatban nem azt mondom, hogy jó volt ami régen ment (cukros víz és hasonlók) mert nyilván vannak benne hibás dolgok, hanem azt gondolom, hogy ezt meglovagolva rengeteg hamis, téves és eltúlzott elmélet meg rémhír kering, amivel rendszerint halálra rémítik az amúgy sem túl kiegyensúlyozott kismamákat.

Igen, egyébként valóban kevesen vannak akik rátérnek a "helyes" útra, de ez annak is köszönhető, hogy a hozzáférhető tudás ellenére sokan képtelenek- érhető módon- megítélni, hogy mi a helyes út.

A "helyes" út, pedig igen relatív, mert hosszútávú eredmények egy jó darabig nem várhatóak, csak valószínűsítések vannak. Azt már tudjuk, hogy a régi módszer ez az amaz ebben vagy abban nem volt helyes, most próbáljuk korrigálni, de az új dolgokról pontosan nem tudhatjuk eredményesek lesznek-e, na és ebből van ám rengeteg...ki tud így dönteni.

Ezért cselekszik mindenki belátása szerint, de a választás felelőssége miatti stressz és az emiatt kialakuló határozott elutasítás bárkivel szemben aki segíteni akar, oly annyira rombolja a családon belüli kapcsolatokat, hogy annak bizony már érzékelhetőek a negatív hatásai.

Ezen kell kérem elgondolkodni...