Szemtelenség volt anyóssal szemben? Jogosan van ő megsértődve?

Cseszd meg, tényleg azon megy a vita, hogy a családban meg kell-e köszönni dolgokat?

Túlideologizálás helyett nem lehet egyszerűen azt mondani: köszönöm?

Attól, hogy sokat hangzik el, nem lesz kevésbé őszinte, max nem éljük és gondoljuk át minden alkalommal azt, ami mögötte van. Ettől ,ég megköszönhetjük a másik fáradozását, ahogy megköszönjük, ha behozza a papucsunkat, vagy átadja a távirányítót, vagy hoz egy pohár vizet, vagy felhúzza a cipzárt a ruhánkon.

Majd még mindjárt megmagyarázzuk, hogy miért PROLI köszöngetni dolgokat.

Miért természetes ha te főzöl? A fiacskájánál már nem lenne természetes ha ő főzne? Kiakadok az ilyenektől...

Egyébként meg kötekedik aztán kész. Mond meg neki, ha nem tetszik a módi akkor nem kell nálatok ebédelnie, nem fogja hallani hogy nálatok mi a szokás és nincs gond.

Nálunk is az van hogy a férjem mindig megköszöni a kaját, és hozzáteszi hogy finom volt:)

Ha anyóséknál eszünk akkor meg ott köszönjük meg. Ennyi.

Állati óvodás szint amit anyósod csinál. Ennyire rohadtul unatkozik?

Érdekes felfogásnak tartom, hogy valaki szerint "proli szokás" és "tré", ha köszönetet mondunk valakinek, mert hálásak vagyunk azért, hogy ő készítette el a ételt, amit megettünk.

Abban a véleményben sem látom a logikát, hogy egy étteremben, ahol pénzért igénybe veszünk egy szolgáltatást, rendben van, ha köszönetet mondunk érte, de ugyanez otthon már "tré", ha a feleségünk vagy a férjünk fáradozott vele.

Ugyanilyen alapon az is proli és tré viselkedés, amikor például a Páromnak megköszönöm, hogy megtankolta az autót, mert az egy családban neki magától értetődő "kötelessége"?

Nem tudom, nekem valahogy természetes, hogy bármit, amit a másik értem, vagy értem is tesz, megköszönök, és nem üres szavaknak érzem, nem azért teszem, mert így illik, hanem mert tényleg méltányolom, és hálás vagyok érte neki.

Kedves Kérdező, én hasonló helyzetben mindent ugyanúgy tennék, ahogy eddig, és ahogy én helyesnek tartom (beleértve azt is, hogy az anyósomnál is ugyanúgy megköszönném az ételt).

Mindenkiben ott van a saját belső iránytűje, valószínűleg nem azért, hogy a másoké alapján navigáljon a saját életében. :-)

Most jövök a boltból, adott egy liter tejet, én meg megköszöntem, - ez volna az "urizálás" ?

Ne foglalkozz vele, másmilyen gyerekszobája volt, kár, hogy neki ez ekkora probléma.

Kedves 21. válaszoló! Ahogy olvastam a válaszokat, nekem is ez jutott eszembe, hogy ez lehet vitatéma? Ezek szerint igen! Röhej!

Az anyósról azt gondolom, hogy bunkón nevelték, természetes dolog, hogy, ha valaki készült, főzött, elénk tette az ételt, és azt jóízűen elfogyasztottam, azt megköszönöm! Aki másnak főz, az a szeretetét adja! Nem is kell ezt ennyire túltolni! Kedves Kérdező! Sajnos tudomásul kell venned, hogy anyós nem egy színvonal, ne idegesítsd magad,inkább röhögj egy jót magadban, a kislányodnak meg úgy is az lesz a természetes, amire te neveled!

Hú, ilyenkor hogy örülök, hogy jófej anyósom van!

Egyébként nálunk is szokás megköszönni. Egyszerűen azért, mert jól esik, ha megköszönik azt is, ami természetes. Az ilyen embereknek viszont egy életcélja vn, hogy valamibe mindenképp belekössön. Van, akinek ez lételeme, ha a fia nem ilyen, ne törődj vele. Nem tettél semmi rosszat.