Csak én érzem ugy vagy valoban kissé tolakodo a viselkedese?

Valószínűleg naponta egyszer fürdeti a 2 hónapos babáját, lehet a férjével és a másik gyerekkel, lehetséges hogy közös program (sok apuka csak fürdetésre van otthon) - miért kellene ezt mindennap átadnia anyósnak?! Miért kell mindennap odapofátlankodni, miért nem lehet hetente egyszer és hagyni napokat a családnak is, hogy egymás közt legyenek? Azért örülnék ilyenkor egy időgépnek és megnézném az ilyen ármányos rokonokat, hogy nekik vajon hogy tetszett volna anno, ha az anyós mindent jobban tudott volna és megpróbálkozik az anyuka helyére furakodni - szerintem nem díjazták volna ők sem.

Megértem, hogy nem tetszik, rá kell szólni erősebben, nem kell odaadni, meg kell mondani, hogy ma szeretném én fürdetni a kicsit anyuka a családommal - ha nem úgy alakul minden, ahogy ő szeretné, talán nem is jár majd annyit. Megértem, hogy szereti az unokáját, de nem kell mindennap ott ülni egy 2 hónapos babának nem annyira jó ez a járkálás, végtére is nem közös háztartásban laktok.

A védőnő milyen jogon ad felvilágosítást egy idegen nőnek a te gyerekedről? Ez mióta szokás, egyáltalán lehet ezt? Épp az, mintha orvosnál lennél, ő sem ad felvilágosítást másnak a gyerekkel kapcsolatban, csak a szülőknek. Ugyebár hiába is menne oda a nagymama, hogy én vagyok a mami és tudni akarom, mi a helyzet a gyerekkel..... Fel kellene erre hívni a figyelmét, mert ha egy faluban is laktok, őt akkor is kötik bizonyos szabályok!

Mondjuk én megőrülnék, ha két hónapja MINDEN EGYES ESTE nálunk ülne az anyósom, pedig nincs vele bajom, soha nem vette ki a kezemből a gyereket, nem is tudom elképzelni, holott épp eleget van vele. Én sem kapkodom ki az ő kezükből, örülök, hogy szeretik, de ami az én dolgom, az az én dolgom, elfogadják és tiszteletben tartják ezt, így nem is akarják helyettünk nevelni a mi gyerekünket.

Légy egy kicsit erélyesebb, az elején muszáj, míg kialakulnak a szabályok, aztán már nem lesz gond. Igaz nem tudom, hogy a nagyobbik gyerekkel hogy alakult a kapcsolata, mert ha vele kapcsolatban túl sokat engedtek meg neki, akkor nem csoda, hogy most a picivel is ilyen úrhatnám.

A férjednek kellene beszélni vele. Ha nem képes rá mert nyámnyila, akkor neked. Mond meg egyenesen, hogy örülsz hogy érdekli az unokája, de lesz szíves tartani egy bizonyos mértékű távolságot, pl havonta 1x meglátogatjátok, vagy ő titeket.

Ha nem fogja fel akkor meg nem kell beengedni. Aki nem ért a szép szóból. Ez már zaklatásnak is elmenne. Megértem hogy soknak érzed.

12es vagyok, azért így már más a leányzó fekvése, ezt nem írtad eddig, hogy ilyen nagyon jóindulatú, hogy panaszt tesz/tett rád a jólétiseknél.

Mindig megdöbbenek, mikor ilyet olvasok, de úgy, mintha ez normális, mindennapos dolog lenne..... hát, nekem ez kimerítené az el akarom tőled venni a gyerekedet és örök harag kategóriát, őszintén, hozzám már nem járna! Kultúrember ilyet nem csinál viccből és önös érdekből, most gondoljatok bele, feljelentene az anyósotok, hogy nem gondoskodtok a gyerekről és nincs pénzetek rá, hogy megfelelően neveljétek - mégis mit szeretett volna, állami gondozást??

Végtelenül csodálkozom rajtad, hogy lehet ilyet megbocsájtani, hacsak nem "átmeneti" elmezavar volt, ami után ŐSZINTÉN bocsánatot kért, de tényleg úgy, hogy úgy is gondolta, ami nem lehet, mert itt a másik és megint kezdi a hülyeségeit.

Megpróbáltam indokot találni a békülésre, esetleg az, hogy a férjed anyja, hát, ha az én anyám feljelentene bennünket (tehát a férjemet is!) hasonló okokból, abszolút nem tudnám kárhoztatni, ha onnantól nem tűrné meg. Ha kapcsolatot akarok valakivel tartani, akkor úgy viselkedem, hogy az működjön!

Viszont a jó az egészben, hogy ennél rosszabbat már csak nem tesz (mi lenne ugyan az?), ennek a menetét meg már ismeritek. Nem értem, miért nem fékezed meg időben, látod, hogy megint kezdi (gondolom nem csak faggatja a védőnőt, biztosan mond is neki ezt-azt), miért nem kérdezed meg tőle, hogy anyuka, mikor számíthatunk megint a feljelentésre, csak hogy ne nagyon lepődjünk meg :-).

A kiinduló kérdésedet nem értem innentől, nem, nem te érzed úgy (tévesen), hogy "kissé" tolakodó, hanem ha mindez így van, ahogy írod, sőt, gondolom hallgatsz is el belőle jócskán, akkor qrvára nem normális a viselkedése - feltételezem nem igaz, hogy nem gondoskodtok a gyerekekről! Tisztességes nagymama, aki szereti a családját, ilyet nem tesz, örül, hogy szépen nevelik az unokáit és segít, ahol tud :-).