Ha a vőlegényed azt mondaná, hogy ő csak akkor akar veled összeköltözni ha az anyja is veletek lakna belemennétek?

Voltam hasonló kapcsolatban ennyi idősen,csak ott nem munkakerülő volt az anyuka,hanem minimálbéres fizuból voltak olyan igényei mint aki százezreket keres,plussz ivott,cigizett erősen. Az ex megmondta,hogy összeköltözés csak akkor ha én költözök hozzájuk a szülői házba,és onnen sosem költözünk el,oda fog gyerek születni,stb.

Ennek 10 éve,férjnél vagyok,csak nem az ő férje,találtam normálsi férfit,aki nem anyuci kisfia,és köszöni,de megelégszik ha 2 hetente meglátogatjuk az anyukáját.

Az ex talált magának másik nőt,szegényt sajnálom,kikésziti az anyósa,tipikus anyós.

(az enyém se kutya,de 2 hetente pár órát fejenállva is kibirok)

Fiatal vagy,nem kell a legelső messziről értelmesnek tűnő pasihoz hozzámenni.

Kivennek anyukanak egy szobat valami kozossegi otthonban, vagy nehany lakotarssal egyutt. Tanulja csak meg, mi az alkoholizalas kovetkezmenye!

Amennyiben hozzatok koltozhet, stb, sosem hagyja abba, mellesleg pokolla teszi majd az eleted. En is felbontanam az eljegyzest, mert ez igy nem elet.

Ez még lemaradt:

Azért írtam a pszichiátert, hogy lásd: ha szeretitek egymást, van harmadik út, csak nem könnyű. Tudom, milyen helyzet ez. Abban viszont igaza van a többieknek, hogy ha ebbe kő kemény feltételek nélkül mész bele, nagyon nyomorult sorsod lesz.

Pontozzon le mindenki, de én még akkor sem mennék bele, ha ápolásra szorulna az anyja. Akkor főleg nem. Nem érdekel, hogy a párom anyja, én nem ápolnám. Ha én valakit ápolok az az én anyám/apám lesz. És úgyis a nőre hárul az ápolás. Majd pont a fia fogja fürdetni, vagy átpelenkázni, ha odajut. Na nem. Én nem mennék bele semmiképpen még akkor se. Lehet, hogy gci vagyok, de a saját életem és előrehaladásom nekem sokkal fontosabb, minthogy a nyakamba vegyem másvalaki anyját és rááldozzak 10-20 évet. A saját szülőm más, de más szülőjének én semmit sem köszönhetek, hogy ekkora áldozatot hozzak érte, hiába jönnek sokan a hülye szöveggel, hogy de neki köszönheted a párod. Egy fenét. A felneveléséért a ő maga tartozik köszönettel esetleg de én nem. És mégis mindig a nő nyakában köt ki az ápolásra szoruló, mindegy kiek kije. Én pedig másért nem ádoznám be magamat, csak a saját szüleimért. Így aztán ha nem találna más megoldást, akkor ki is lépnék az életéből.

Ha meg aztán egy semmirekellő alkoholistával akar költözni, akkor méginkább.

Meg eleve, mondjuk X éves házasoknál előáll egy ilyen helyzet, az azért mégis más, mint hogy életetekben nem éltetek együtt, de nem is fogtok, csak anyucikával. Menekülj, amíg megteheted és keress olyat, akinek nincs utánfutója. Neked még nincs mit vesztened, nem akkora dolgot hagysz magad mögött, hogy nagyon mérlegelni kezdjen. Ha most azt mondod, hogy 10 éves házasok vagytok, akkor lehet nem ennyire menekülés párti lenne a válaszom.

"Majd pont a fia fogja fürdetni, "

Hát látszik soha nem csináltad még. Nőként a szoba ajtóig nem tudnád kivinni egy olyan embert aki nem tartja magát.