Mit tehetnék, hogy "jobb szájízzel" járjak az anyósomékhoz?
Figyelt kérdés
Az anyósom nagyon aranyos, kedves termetés volt, mindaddig amíg meg nem született a kislányunk. Azóta folyamatosan mindenbe beszól, kioktat és egyszerűen képtelen megérteni, hogy a kislányom nem az ő gyereke. A múltkor elküldte a férjemet barackért a kislányomnak, pedig én kerek perec megmondtam, hogy még nem akarom hozzátáplálni. (5 hónapos). Aztán folyamatosan elmondja, hogy hogy csináljuk, mert ahogy mi csináljuk az nagyon rossz. Még jó, hogy 100 km választ el minket egymástól. Az a 2-3 nap amit együtt töltünk 1 hónapban 1 hétvége, bőven elég. Nem vagyok az a beszólogatós típus tiszteletben tartom őt, mert a férjem édesanyja. Viszont úgy érzem, hogy valahogy rendezni kellene a kapcsolatunkat, mert így képtelen vagyok mosolyogva járni hozzájuk! Fogalmam sincs mi lenne a jó megoldás...2013. aug. 25. 16:52
1/10 anonim 
válasza:
válasza:"Anyuka, mindent a maga idejében, majd 6 hónaposan elkezdem a hozzátáplálást, még csak szoptatok!"
2/10 A kérdező kommentje:
Ez aranyos, köszönöm! :)
2013. aug. 25. 17:03
3/10 anonim 
válasza:
válasza:Nem kell megfogadni a tanácsát. Nem olyan gyakran találkoztok hogy ez bármit is jelentene.Meghallgatod míg ott vagytok, amit lehet hárítassz, aztán otthon úgy neveled a gyerkőcöt ahogy te akarod!
4/10 anonim válasza:
Szia!Márpedig muszáj leszel konfrontálódni anyósoddal.Másképp a fejedre nő.Én is így voltam és volt néhány összezörrenés mert 22 évesen szültem és ő meg mindg mondogatta hogy felnevelt két fiút de ez nem jogosít fel senkit senkire.Sose volt segítségem és nem is éreztem szükségét mindent megoldottam magam a gyerekkel kapcsolatban sose voltam kétségbeesős és igen jól tájékozott voltam mert sokat olvastam és kérdeztem ha éppen valamire kiváncsi voltam.És nem játszóteres anyukákat hanem a gyerekorvost vagy védőnőt.Igenis az anyósok tudása elavult és sajnos konokul ragaszkodnak hozzá mert igaz a gyerek felnő így is úgyis de mindnekinek joga van a sajátját úgy nevelni ahogy neki tetszik.
5/10 anonim válasza:
Azt hozzátenném sajnos ha rábíznád és nem vagy ott sajnos általában sumákok az anyós pajtások saját példámon keresztül mondom.Akinek nem inge.....Kicsit hülyének nézett sokat mert volt hogy elszólta magát :D aztán meg azt mondta amit hallani akartam.Ráhagytam utána és inkább leszoktam arról hogy rájuk bízzam azóta a gyerkő iskolás és szerencsére elég önálló.Viszont tényleg látnia kell hogy határozott vagy állj ki magadért és a gyerekedért. :)
6/10 A kérdező kommentje:
Én is ettől félek, hogy a fejemre nő. Igyekszem vele tiszteletteljes lenni, de amikor egy senkinek néz, akkor nem tudok. Mert persze a szemembe játsza a jópofit, meg a kedves anyukát. Nem lakik itt, tehát nem kell mindennap látnom. De előre idegesít ha találkozok vele, és szorongok, hogy mit fog mondani. :( :(
2013. aug. 25. 17:23
7/10 anonim válasza:
válasza:Szerintem amivel nem értesz egyet, azt engedd el a füled mellet, hagyd rá, bólogass neki, aztán meg úgy csinálod ahogy akarod. Én így szoktam, mivel rájöttem,hogy ha vissza szólok,akkor csak veszekedés lesz belőle, mert ő bizonygatja az ő igazát,én megy az enyémet. :) Meg persze a párom is rá szokott szólni, ha már kezdi túl zizegni magát. Talán megkérhetnéd a párodat,hogy beszéljen vele, vagy szóljon rá,hogy Ti nem így gondoljátok, Ti így vagy úgy szeretnétek ezt megoldani. Én felszoktam neki azt is hozni,hogy neki se mondta meg anno senki (se az anyja,se az anyósa),hogy hogyan neveljen gyereket,mégis sikerült neki rendesen felnevelnie a páromat, így hagyja meg nekem is a lehetőséget. Ez beszokott válni, legalábbis nálunk, de ehhez kell a másik fél "érettsége" is. Mondjuk ebben szerencsém van. :)
8/10 A kérdező kommentje:
Köszi mindenkinek :-)
2013. aug. 26. 20:12
9/10 anonim válasza:
válasza:Az egész akkor nehéz, ha úgy érzed esetleg, hogy a férjed nem áll melléd. De ha számíthatsz rá, akkor - azt hiszem - tényleg nincs más dolgod, mint meghallgatni, és tenni azt, amit te jónak látsz.
Egyébként abszolút értelek. Nálunk is több mint 100 km van. De ha mondok valamit a gyerekeknek, az a minimum, hogy megismétli utánam az "okítást". Múltkor megterítettem a gyerekeimnek. Mondta, hogy ott van a szekrényben a másik pohár. Én meg mondtam, hogy jó lesz nekik ez is. Mire elkezdték a gyerekeim a vacsorát, már a másik pohár volt az asztalon.... Erre mondhatják sokan, hogy ugyan már, ez egy apróság... De ebből ezernyi van... És ezt nehéz folyamatosan bírni. Még így is, hogy messze lakunk.
Az elején tök jól elvoltam vele. Aztán fogalmam sincs miért, de megváltozott a kapcsolatunk. Én soha senkivel nem szoktam rosszban lenni. Nem tudom, mit kellett volna másként csinálnom. Szóval értelek... Nagyon...
10/10 anonim válasza:
Nem értem, hogy a gyerekszületés után mi történik az anyósokkal, az enyém is akkor változott meg. azelőtt szinte barátnők voltunk. Nálunk ugyanez. Sose jó amit ahogy csinálok. csak én sajnos megmondom ám. lehet néha nem kéne. próbálom finoman, de még akkor se szokta érteni. ált. én vagyok a hibás ha vmi nem úgy sül el. stb. ja és a gyerekeket sose jó ahogy épp felöltöztetem. Én azt mondom mondd meg neki. attól még tudod tisztelni, és akkor fogod, ha fogja tudni mi az ami nem jó neked, hátha változik. ( Bár kétlem, sajnos).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!