Apósom súlyos beteg, ezért hozzánk akar költözni. Mit tegyünk? Van három gyerekünk én dolgozom a páromnak nincs állandó munkája.

Honnan veszitek, hogy daganatos? Egyik barátnőm már 15 éve "a halálán" lévő szülőjét gondozza, értsd teljesen le van épülve szellemileg ráadásul lassan meg is vakult. Az átjárás hozzá nem megoldható, mert nem lehet egyedül hagyni. Olyanokat csinál, hogy bármikor eleshet, elkóborolhat és eleshet ott, bepisil, bekakál, volt, hogy kikente szärral az egész házban a falakat, vagy felborított egy szekrényt, leszakította az ajtaját, úgy kell itatni, mert már arra sincs esze, mindezt addig, míg boltba elment mellőle, aki gondozza. Volt otthonban, de végül inkább kivették, mert ott teljesen szärnak a fejükre, pl. télen nyitva hagyják rá az ablakot, "majd felöltözik" vagy "bezárja" felkiáltással, holott nem is fog fel ilyeneket, ha rajta múlik ott ül kardigánban míg tüdőgyulladást nem kap, vagy ha becsinált hagyták úgy egész nap, meg ott is elmászkált és átesett dolgokon, mert nem figyelt oda rá senki. Arra se figyel senki, hogy meg se talál egy poharat se, vagy valamit, hogy igyon, a kezébe kell adni, sokszor ha elé teszik is megfeledkezik róla vagy nem találja meg.

Egyedülálló aki gondozza, ez a "szerencse" mármint annak a szerencsétlen szülőnek, de annak, aki gondozza az egész életét felemészti, ha lett volna, a családja is tönkrement volna bele. Az otthon meg olyan, hogy alig van normális, inkább csak addig mutatják míg végre be nem fizeted a nagy pénzt, aztán meg le van szärva, ilyen helyre jószívvel nem adja az ember, de 30 ezerből nem is lehetne.

Szörnyű mikor ilyet kell eldönteni, hogy ha odaveszitek, akkor ti nézhetitek meg magatokat, de csak nem lehet segítség nélkül hagyni sem.

Csúnyán fog hangzani, de egy daganatos vagy ilyesmi "legalább" véget ér egy idő után, de egy szellemileg leépült akár 20 évig is állandó felügyeletet igényelhet, ha testileg egészséges, úgyhogy se nappalotok, se éjszakátok nincs mellette.

Teljesen egyetértek veled utolsó.

Nekem a mamán velünk volt utolsó éveiben, 10 éves voltam de egyáltalán nem viselt meg a betegsége.

Az a baj, hogy nem minden betegség és leépülés egyforma.

Lehet itt szidni a kérdezőéket, ha végül úgy döntenek nem vállalják, de itt senki sem tudja, hogy pontosan mi baja van az öregnek és milyen. Lehet, hogy valakiben itt megmaradt, hogy 10 éves koráig ott élt a nagymamája és nem volt semmi gond, de nem biztos, hogy a kérdésben szereplő öreg is ugyanolyan.

Én a mamámékhoz jártam nyaralni minden nyáron, ami nagyon jó volt, addig míg oda nem vette az apukáját gondozni. Nem volt ő rossz öreg szegény, szerettük is dédipapát, de az az igazság, szörnyű volt, amilyen állapotban leépült, miközben testileg egészséges volt. Nehéz volt már tizenévesként is minden betartani, figyelni rá, hogy ne legyen baj, mert tényleg olyanokat csinált már. Ez úgy kivitelezhető volt, de három kisgyerekkel egy lakásban mondjuk?

Azért megnézném, hogy egy-egy válaszoló mondjuk akkor mit szólna, ha az öreg nem úgy épült le esetleg, mint egy daganatos, hanem mondjuk úgy, hogy fogja és belepisil a kiságyba hetente háromszor, mert elfelejti hol a wc meg kattan neki valami és elfelejti hol van aztán kipakol mindenféléket a szekrényből, ami gyerek kezébe nem kerülhet vagy ami épp a kezébe akad azt kiszórja az ablakon meg ilyenek. Ráadásul 3 gyerekkel kell annyi pénz, hogy nem lehet úgy élni, hogy rendes fizetés helyett egy kis nyugdíj meg egy kis ápolási van. Lehet, hogy most nem dolgozik a férje, de ha teljes felügyeletet igényel és odaveszik, akkor nem is fog az hétszentség. Na meg úgyis a nagyja az asszonyra marad, úgyis mindig az a vége, hogy az asszony ápolgassa, segítsen.

Pelenkáznám, a rákos beteget is kell, az sem teljesen épp a halálaiig.

Az meg, hogy pénz kérdése jelen kérdésben hülyeség.

Apának csak alkalmi munkái vannak, így a fíx nyugdíj és a fix ápolási sokkal jobb mint a van munka talán van pénz nincs munka nincs pénz.

25/28 Időpont 08-16 11:50

Én nem tenném ki a gyerekeimet annak, hogy a szeretett nagyapjuk egész éjjel jajgasson a szomszéd szobában, hogy reggel arra keljenek, hogy a folyosón fekszik és maga alá szart, mert nem elesett/ájult és nem bírt kimenni a mosdóba, vagy betegségtől függően eszméletvesztései, görcsös rohamai legyenek, amik a természetesen a legváratlanabb időpontokban fordulnak elő, mondjuk tanulás közben délután, vacsoránál, vagy épp hajnak háromkor.

Szóval egy haldokló beteg ember nehezen illeszthető be egy család mindennapjaiba különösen, ha szűkösen vannak amúgy is.