Mit tegyek ezzel a helyzettel?

Hagyd az egészet.

Nem tudom miért vagy oda? Nincs annak a gyereknek másik nagyanyja vagy nagyapja? Após egy süllyedő hajó, itt sajnos nem müködik a baywatch.

Nálunk is ez volt, míg a nagypapa gyógyíthatatlan beteg nem lett. Aztán meg elvárta ám az unokáktól, hogy menjenek, amikor egészségesen találkozott velük (anyám nagybátyjáékhoz jártunk, aki a papa testvére volt, és 200m-re laktak egymástól) akkor csak annyit mondott, hogy ,,kik ezek a gyerekik" és amikor mondták, hogy az unokáid, bent van x is (a lánya), menj be beszélgetni, akkor sarkonfordult és elment. Ez hagyott bennem olyan nyomot, hogy nem igazán tudtam rá nagyapámként tekinteni betegségében sem. Nagyon jól menő vállalkozó volt évi több milliós tiszta haszonnal, amikor beteg volt meg elvárták volna, hogy a gyerekei vegyenek neki gyógyszert, akiket egyébként nem támogatott, sőt! Ahol tudott alájuk tett. A saját fia, aki nála dolgozott, kevesebbet kapott fizetést, mint egy idegen. És amikor már nagyon beteg volt, még neki nem tetszett, hogy nem mentünk felé se. Anyám volt nála 3x, mi 1x. Most így utólag azt mondom, hogy megbocsájtanék, és én is elmennék hozzá, de akkor valahogy mélyen bennem volt, hogy amikor le..art, akkor nem voltam jó, most meg kénék. Hát ott is ilyesmi lesz nálatok. De ha a gyerek később menni akar, vagy valami, ne beszéljétek le, ez az ő dolga. Nem tudom mennyi idős a gyereketek, én 15 voltam, amikor meghalt. Vagy 14, nem tudom. Ami még végképp, halála után is egy utolsó rugás volt tőle, az a végrendelet, amivel kizárta azt a gyerekét is, aki végig ott volt, amikor beteg volt segítette. Tehát így visszagondolva ha én mentem volna, akkor sem kaptam volna semmit. És nem pénzéhesség, de igazságtalanság! Mert ha minket kizár, akkor oké, de hogy azt, aki egész életébe mellette volt, ha segíteni kellett neki, de ha neki kellett valami az már nem volt ingyen, aki még betegségébe is a se.ggét nyalta, azt kizárni, valahogy nem túl erkölcsös dolog.