Ti mit kezdenétek ilyen esetben a barátotok édesanyjával? Vagy csak én reagálom túl a helyzetet?

Nem az anyósod itt a kulcskérdés, hanem a barátod. Ha ő nem ellenkezik az anyóssal, akkor egyet ért vele. Ha neked ez megfelel, maradj vele, ha nem akkor ne maradj vele.

Az én szüleim is elég konzervatívak ilyen szempontból, és nem szeretnék, hogy házasság előtt együtt aludjunk, de én másként gondolom. Így tiszteletben tartom őket is annyira, amennyire csak tudom, de mivel én is itthon lakom, ezért elmondtam, hogy velem alszik, mert én viszont így szeretném. Felnőttek ők is, én is, elfogadjuk egymást.

Ez itt a ti döntésetek, illetve jelen esetben a párodé, és nem elsősorban az anyósáé.

Nem derült ki számomra, hogy mióta jártok együtt.

Ha még nem túl régóta, csak néhány hónapja, akkor elképzelhető, hogy egy kis idő múlva összeköltözik majd veled, esetleg most még korainak tartja + még ehhez jön az anyja véleménye.

Mindenképpen beszélgess vele arról, hogyan képzeli el az életét. Várd el tőle, hogy mondjon konkrétumokat. Meddig tanul még?

A válaszaiból kiderül, hogy mit akar és mire számíthatsz. Ha semmi jóra, akkor érdemes szakítanod vele.

Értem én, hogy anyuka régimódi. De a pici fia mért nem áll elé, és mondja, hogy neki más a felfogása, máshogy fogja csinálni a dolgokat, ha annyira ígérgeti, hogy "majd" (ami persze valószínűleg soha nem jön el) másképp lesz?

Nekem a pasi hozzáállásával lenne bajom, és ha nem változtat igen rövid időn belül, miután megbeszélném vele, keresnék egy férfit.