Mit tegyek, szakítás, vagy választás elé állítom a páromat?

helyzet a következő: Az anyóssal élünk,már több mint egy éve,nem közös lakásban,van egy kisebb lakrész az övék mellett,egy 2 szobás melléképület.

Elvileg minden úgy indult,hogy mivel a fiáról van szó,ezért menjünk oda,csak a rezsit kell fizetnünk,meg a kaját.

Eddig rendben is lenne,viszont ez tartott 2 hónapig,utána drága anyós elkezdett variálni,és rágta a párom fülét,hogy

így nincs pénze,úgy nincs pénze,mégis jó lenne ha fizetnénk albérletet.....viszont már itt is variál,mert 15 ezerről volt szó,most viszont már 25 ezernél tartunk.

Én említettem neki,hogy nem erről volt szó,ő meg azt mondta,hogy akkor menjünk albérletbe,ott fizethetjük a háromszorosát ennek az összegnek.

A párom ilyen téren egy nyúl,mert semmit sem mer szólni,ha beszélünk erről,szidja az anyját,amikor szembesítésre kerül a sor,hallgat,a földet bámulja,de amúgy minden téren ilyen,nem csak most.

Szeretem,mert amúgy tudom hogy ő is engem,de az a tipikus mai férfi,hogy nagy a szája,de ha arra kerül a sor,cselekedni nem mer,mindent a nőtől vár el....sokat veszekszünk ezen,hogy az anyja állandóan kölcsönkér tőlünk

holott mi sem vagyunk milliomosok,és éppenséggel elfelejti megadni,a párom meg nem mer szólni,én említettem múltkor,hogy ha nem lenne gond,akkor kellene a pénz,mert rosszul állunk így hónap végére.

Az anyjától is megkapom,hogy miért én intézkedek állandóan a párom helyett,miért én viselem a nadrágot?

Hát ha ő jól elvan a szoknyában,akkor valakinek csak hordania kell a nadrágot is......

Nem szeretnék szakítani,de nem tudom ez így meddig lesz jó,jó lesz e.....szeretnék külön menni a mamától,gyerekeket.....Ha erre a témára terelem a szót ő azt mondja mindegy neki minden,mindig,döntsek én...