Miért utál a barátnőm családja? 26/F
Már 4éve együtt vagyok a barátnőmmel. Nagyon szeretem és ő is engem. Nagyon bírom a szüleit és a hugával is jól kijövünk, de valamiért azt érzem hogy utálnak és ez az egyik nap be is igazolódott amikor visszahallottam az egyik közös ismerőstől hogy a huga mondta hogy mennyire utál és a szülei is mindig azt várják már hogy mikor szakítunk... És hogy mennyire sajnálják a régi exét akivel elöttem volt együtt stb.
Ezek nekem nagyon fájó dolgok :(
Pedig én mindig mindenkivel udvarias voltam és a kedvükbe jártam... :( A tesójának is mindig mindent fizettem ha elmentünk valahova vagy bármi szivesség kellett én ott voltam stb. stb.
És amúgy én is észrevettem hogy soha nem szólnak hozzám. Mindig csak igen/nem-mel válaszolnak ha én kérdezek. Szóval feltűnt nekem csak valahogy nem figyeltem rá/nem foglalkoztam vele. Másokkal viszont mindig közvetlenek stb. Nem szóltak be ők nekem soha meg semmi, de túlságosan barátságosak se voltak. És most így kezd is összeállni a kép hogy néha a szülei hogy tudnak mást pocskondiázni mikor valamiről feljön a téma.. Valószínűleg velem is ilyen kétszínűek...
Főleg most hogy ezt a bizalmas infót visszahallottam, így már 100% hogy utálnak és ez így már magyarázat, hogy miért ilyen távolságtartók velem.
Nagyon elvagyok keseredve mert én nagyon boldog vagyok vele és ő is velem, szeretném majd összekötni vele az életem 1-2év mulva és nem szeretném ha ez megmérgezné majd a szerelmünket. Tudom sokan azt fogják írni hogy ne foglalkozzak vele, mert a szerelem a fontos, de tudjátok hogy hosszútávon ez okozni fog még gondot..
Szerintetek leüljek beszélni a szüleivel kb. hogy miért utáltok engem? vagy csak olaj lenne a tűzre? szeretnék nem kétségek közt élni.. :(
vagyis valami megoldást találni...
Várom ötleteteket, tanácsaitokat!
Kérem aki hülyeségeket akar tanácsolni ne tegye!
26/F
ronda vagy és nem akarnak ronda unokát, kellemetlen alak lehetsz vagy hasonló problémák amiket te és a barátnőd nem vesztek észre.
vagy csak nagyon szerették a bnőd exét.
Nem érdemes ezzel olyan mélyen foglalkozni. Engem elvileg szeretnek az "anyós jelölték", ha ott vagyok még is szét cinkelnek. :) Lehet csak fura a humorérzékük, amit én kevésbé tudok értékelni, de nekem ez bántó, ez van.
Hogy mi lett a megoldás? Hogy 200 km-re élek/élünk tőlük (igaz az én szüleimtől is) és nem találkozunk, csak havonta, vagy két havonta egy hétvégét, annyit kibírok.
A hátam mögül is hallottam már vissza dolgokat, hát nincs mit tenni. Én a páromat választottam és a családja az ő velejárója. Rövid úton begolyóznék, ha nap mint nap velük kellene lennem, de így elvagyok, nem zavar, hogy nem vagyok a szívük csücske. Én nem feszkózok ezért, majd ha egyszer már nagyon zavar a beszólogatás, akkor megkérem a páromat, hogy beszéljen a szüleivel, azért neki is jócskán érdeke, hogy jól kijöjjek a szeretteivel.
Ergo én azt javaslom, hogy csak annyit járj oda, amennyit muszáj, annyit pedig kibírsz. Nem kell itt nagyszabású beszélgetéseket kezdeményezni, pláne nem hirtelen felindulásból.
sok lány ismerősöm szülei visszasírják az exet abban a tudatban is, hogy átverte, megalázta a lányukat
és az új hapsit mindig hozzá hasonlítják, persze sose üti meg a szintet, hiába 100X rendesebb :/
Talán az élet dolgairól való felfogásuk az, ami nagyon más, mint a tiéd, ez egyes embereknél már épp elég indokot adhat az utálatra.
Pl. az én apám elég egyszerű ember, meg olyan faragatlan, durva lélek. Neki már az is elég ok a megvetésre, ha egy férfi pl. szereti a táncot, színházat, netán jár is ilyen helyekre, vagy szerinte finnyás, ami alatt azt értem, hogy nem iszik más után egy pohárból, csak ha el van mosva. Ja, meg aki dezodort, parfümöt használ, az neki nyálas, és már megy a lenéző szöveg, hogy miféle selejt ember az ilyen. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!