Van nekem egy anyósom. Immár 2 éve vagyunk együtt a párommal. Most várjuk a gyereket -még pár hét és megszületik. Hogyan jöjjek ki vele?

Nos a szitu már az elejétől kezdődőtt hogy én a fiával elköltöztem 1 éve azóta nem birja a pofámat. Mert drága anyós évek óta otthon van mint munkanélküli és azt várta el hogy a fia tartsa el élete végéig, és ez még semmi hogy még iszik is... állandóan sajnáltatja magát és nem képes engem elfogadni. Ráadásul állandóan azt hiszi hogy ő jobban tud dolgokat, az én családomat fikázza -pedig nem is ismeri és nem akar velük szemtől szembe kerülni, hogy megismerje. Sőt még a kórházba se akar bejönni hozzám, és azt várja el hogy én hordjam hozzá a gyereket majd. Most azért álljunk meg,ő egész nap otthon hever a kanapéjában, az én anyámék állandóan jöttek -még ha kell éjfélkor is ha valami gondom van. De ő nem akar részt venni a nagymamaságban azt mondta: Inkább meghal minthogy nagymama legyen. Azt várta egy évig hogy legyen vége a párommal, hogy akkor haza költözzön és akkor a fia tartsa el ahogy eddig. Ennyire hogy lehet valaki önző? Nekem ha szülinapom,névnapom bármi van akkor fel se hiv, de én ha nem tudtam menni -mert volt rá példa- akkor küldtem üdvözletet ajándékot stb.... Hiába él a másik fiával az is ugyanúgy munkanélküli... hogy lehetne neki elmondani, hogy van saját magánéletünk, és ne állandóan be kelljen számolnom hogy mennyi pénz megy el minden hónapban. A babára egy fillért nem költött, és nem is ajánlotta fel... egyszerűen sok belőle és a kapcsolatom mindig miatta romlik el. A párom meg azt mondja: ge*** dolog anyám és közted választani... de én érzem hogy őt választotta... és ez nekem fáj.ti mit tennétek?