Szerintetek jogosan haragudott meg a nővérem rám és a férjemre? Nem volt joga a férjemnek megmondani mit gondol az anyámról?
Nézd kedves utolsó, én pl a világon semmit nem szólnék HA BÍRÁLNÁ - ugyanis azt gondolom, hogy ahhoz, a véleménye elmondásához bárkinek joga van. Szemben a pocskondiázással, amihez meg nyilván nincsen.
És akkor innentől eldöntendő, hogy a Kérdező által előadott szitu melyik...
Köszönöm a válaszokat! Ezek szerint általánosabb az a vélemény, hogy igaza volt, nem kellett volna a férjemnek "beszólni"
A sértettségemről. Már nem vagyok dühös rá vagy ilyenek. Nagyon sok időm ment rá, hogy utálkozzak, tényleg megkeseríti az életet. De szerencsére ezen már túl vagyok, maradt a közöny inkább. De azért néhány húzásával még tud meglepetést okozni. A hitel valóban nem nekem fáj. Ami fáj az, hogy a testvére van olyan lelkiismeretes, hogy kifizeti neki, ahelyett hogy saját maga nézne egy új tv-t vagy valami mást venne. Anyám kihasználja az embereket, köztük a nagyszüleimet is akiket nagyon szerettem, ezért nem tudom tisztelni, tisztelni.
Kérdező! Ha nem szereted, tiszteled anyádat tényleg ne tartsd vele a kapcsolatot. Semmi értelme. Ezeket az érzéseket ki kell érdemelni nálam is, ha valakinek nem sikerül nem kell erőltetni. Megszülni egy gyereket könnyű, nem attól anya az anya. Bár azt tapasztalom sokak szemében igen. Pl. egy-két pozitív élményre emlékszenek, és annyira vágynak a szeretetre, hogy erre emlékeznek inkább vissza. Hogy melyik a jó gondolkodás? Ki mondja ez meg. Mindenki legyen boldog a saját döntésével.
Az apám meghalt, megkérdezték nem e bántam meg, hogy nem találkoztunk még egyszer. Nem. Mert semmi nem változott volna tőle. Attól gyerekkoromban elhagyott, nem érdekeltem. Én is lezártam magamban, ez tényleg nagyon fontos része a dolognak. Innentől kezdve nem érdekeljen senki véleménye. Egy dolgot tégy meg: fogadd el a nővéred döntését. És kérd, hogy ő is tegye meg a tieddel kapcsolatban.
A közöny az jó ebben a helyzetben, azt jelenti el tudtad engedni a múltat - gratulálok hozzá.
Az hogy másokért aggódsz is jó dolog, az empátia szép és hasznos tulajdonság. De mindenki saját sorsáért felelős, aki rosz döntést hoz az életben az tapasztalatot szerez amire ha nem tenne szert lehet hogy sokkal-sokkal nagyobb bajt okozna magának később. Ezt mi nem tudhatjuk, én inkább elfogadom hogy az élet mindig azokat a dolgokat hozza szembe amiben fejlődnünk kell még. A tapasztalat pedig sokszor (szerintem mindig) fontosabb mint a pénz.
A testvéred majd megbékél, ha a mamádnak ennyi sok rosszat meg tudott bocsátani akkor a férjednem az őszinte vélemlényét is meg fogja tudni...
Szerintem ő veled ellentétben még nem engedte el a múltat, az hogy fordítva reagál csak egy dolog, de mivel még az vezeti ezért sérülékeny.
Majd ha túl lesz rajta csak nevetni fog egy-egy kritikán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!