Rá kell hagyni a gyereket az anyósra ha nem akarom?
Anyósommal hónapok óta nem találkoztam, nem is beszéltem, teljesen megszűnt közöttünk minden kapcsolat. Hetente jártunk hozzájuk nyáron, mikor egyszer megtudta hogy az egyik héten nem tudunk menni hozzájuk és az én szüleim vigyáztak a gyerekre, amíg én és a férjem elmentünk valahova. Ezért teljesen kiverte a balhét, direkt előttem szapulta a szüleimet és engem is. Én ezt végig hallottam, fogtam magam és eljöttem a gyerekkel. Mikor visszamentem a férjemért, elkezdett velem veszekedni és kiabálni, akkor is a szüleim szidta (akik soha nem bántották őt, csak féltékeny volt rájuk) megkértem hogy beszéljen velem normálisan, de folytatta, utána én is elkezdtem vele kiabálni és mondani hogy milyen nagymama ő. Majdnem fel is lökött engem. A férjem mellettem állt ki természetesen, még az apósom is megértett engem. Ekkor eldöntöttem hogy két hetente viheti el csak a gyereket hétvégén hozzájuk a férjem. Akkor elfogadta, de mikor látta hogy valóban nem mennek minden hétvégén, az anyukámra írt rá hogy beszélgetni akar vele stb. Anyukám nem akart vele, mert megmondta hogy mióta kevesebbet mentek hozzájuk a gyerekkel nyugalom volt a családban, a férjemmel sem veszekedtünk már annyit. Erre az anyósom mindennel elhordott hogy az anyámnak szégyellnie kéne engem, hogy én tönkre tettem a családjukat és hogy addig nem nyugszik amíg a férjem itt nem hagy minket. (Egy évvel ezelőtt 2 hónapig elköltözött tőlünk a férjem szinten miatta) össze veszett a férjemmel is, vissza kérte tőle a lakás kulcsot és fenyegette őt hogy hagyjon el engem. De továbbra is tartja vele a kapcsolatot, két hetente járnak hozzá. Viszont, a szüleim szoktak a gyerekre vigyázni ha nekem dolgom van, vagy ha nélküle szeretnénk valahova elmenni. Egyszer megtudta ezt, és már kérdőre vonta a férjemet érte, én megírtam az anyósomnak, hogy semmi köze hozzá hogy ki vigyáz a gyerekre, ő elintézte magának hogy soha ne hagyjam vele egyedül. Nos a kisfiam még csak 18 hónapos. De már sok mindent megért és érzi ezt a fennálló helyzetet. Mikor mennek el a férjemmel két hetente akkor is mindig vissza akar fordulni és csak néz rám én miért nem megyek velük. Nem kell utálnia a nagymamáját, nem fogom ellene nevelni. De a sok dolog után amit tett nem szeretném vele egyedül hagyni a gyereket, és a férjem is értette, és sok ember megérti. Hallottam vissza sztorikat az anyósom ismerőseitől hogy nem értik miért viselkedik így, szépen nevelem a kisfiam, ő is mondta hogy nagyon jó anya vagyok.
Azért tettem fel a kérdésemet hogy érthető e más emberek szerint is hogy nem szeretném vele egyedül hagyni? Mert én azt vallottam eddig hogy akivel nem tartok kapcsolatot, akivel két szót sem váltok, nem vigyázhat rá.
Egyébként a férjemre a mai napig haragszom azért amiért tartja vele a kapcsolatot, tudom hogy az anyja, nem kérhetnek ilyet. És azt is tudom hogy a nagyszülőnek joga van látni a gyereket. De mikor haragudnia kellett volna az anyjára picit és éreztetni vele hogy átlépett egy határt, egy hét után már vihogva dumcsiztak telefonon. Anyósom már tavaly is megfenyegetett azzal hogy elveszi a gyereket tőlem mert az egyik héten anyukám jött fel hozzánk babázni. Pedig a pár hetes kis babát is hetente cipeltük hozzájuk tavaly nyáron. Ma már másképp csinálnám. Most tényleg, többet látják az én szüleim a gyereket, és nem mi megyünk hozzájuk, mindig ők jönnek, tesznek azért hogy itt legyenek az unokájukkal, munka után is jönnek ha kell, segítenek nekem. Anyósom kijelentette hogy munka után ő neki nincs kedve és hogy nyáron nem akar a meleg lakásban lenni. Hozzá vinni kell a gyereket. Pedig teljesen máshogy viselkedik egy gyerek a saját otthonában, és a kisfiam imádja ha jönnek hozzá. Én úgy érzem megadtam neki a lehetőséget hogy teljes értékű nagymama lehessen, nyáron náluk is aludtunk, hívtam többször hogy jöjjön az unokájához. De azért senki ne ítéljen el ha előbb kerek segítséget és előbb szólók a saját anyukámnak.
Esetleg valaki járt hasonló cipőben ?
Köszönöm.
Bla, bla. Bocs, de kinek van erre ideje?
Senkire nem kell bízni a gyereket. Ki kötelezne rá, mondd?
Ilyen viselkedéssel örüljön hogy 2 hetente láthatja az unokáját. Én a helyedben amennyire csak lehet még ennél is jobban csökkenteném a találkozásukat. Ha nem tud normálisan viselkedni viselje a következményeit.
Férjedre is ráférne egy alapos elbeszélgetés kettesben, hogy ez neked mennyire rosszul esik hogy így viselkedik veled az anyja (bár nem igaz hogy ennyire vakon van és ennyire nem áll melletted) és hogy a gyereknek sem tesz jót ez a családi hangulat.
Hiába az anyja, már Ti hárman vagytok egy család, titeket kell előtérbe helyezni a többiekkel szemben...legalábbis az én felfogásom szerint ez lenne az evidens, és én így is állok hozzá a saját kapcsolatomban.
Figyelj, nem mondom, hogy anyós százas, de le merem fogadni, hogy te is a kezdetektől fogva kivételeztél az anyaddal és különbséget tettél az ö javara, ahogy a menyek 90%-a teszi és utána ertetlenkedtek, hogy anyós miért féltékeny meg miért bántódik meg.
Mert ti is arra játszotok, hogy a gyereketek a ti anyátokat szeresse jobban, a tiétekkel legyen szorosabb kapcsolatban, az anyós meg csak másodlagos nagymama lehet.
Ismétlem, valóban gáz, ahogy anyós lereagálta a dolgokat, de le merem fogadni, hogy ez állt a háttérben. Amikor neked lesz unokád 30 év múlva, majd meglátod, neked milyen sz*rul fog esni, hogy az ő anyja mehet majd unokázni, ö vigyázhat majd rá, ö lesz kivételezve veled szemben.
A gyerekedet pedig abszolút befolyasolja, ha te utálod a nagyanyját, hiába mondod hogy nem. Tudom, mert az én anyam is ilyen volt, és most felnőtt fejjel látom, mennyire manipulált minket, hogy utáljuk az apai nagymamát, miközben előadta, hogy ő aztán mindent megpróbált, de mi nem akartunk nagymamázni.
Egyébként, nem kell ráhagynod, ha a ferjed sem akarja, de ha igen, akkor igen. Az ö gyereke is, neki is van döntési joga, beleszólasa. Amúgy valóban nem várhatod el a ferjedtől, hogy az anyjával megszakítsa a kapcsolatot, cska mert ti nem jöttök ki. Nem kell neked találkozni vele, de na, az anyja előtted is ott volt és akkor is ott lesz, mikor már rég elváltatok.
Én csak a kisgyerekért aggódok, hogy rá van bízva 2 hetente arra az őrült nőre.
Én ezt az anyóst veszélyesen őrültnek látom és nehogy kárt tegyen a gyerekben, az még olyan pici hogy el sem tudja mondani
Kedves 6-os.
Igazad hogy van, hogy van ilyen. De! itt fordítva volt a helyzet, már a terhességemkor is az anyósom jött velünk az ultrahangra is, mert én kitaláltam mennyire jól esne neki ha már akkor látná az unokáját, és nem a saját anyám. Pedig előtte is csinált nagyon csúnya dolgokat, egy szem fiát elvette tőle valaki. Mikor megszületett a kisfiam és hazajöttünk, ő volt az első aki jött hozzánk, mert előtte megsértődött azon (mert azt hitte mindennap jöhet majd az újszülött unokához, és mondtam hogy nem). Minden hétvégén vittük hozzá a gyereket, hívtam az esti fürdetésre, sokkal többet látta ő mint az én szüleim. És a szüleim soha nem tették szóvá, mindig mondták hogy örülnek neki, mert az anyósommal ellentétben nem rosszindulatúak. Mikor lelkiismeret furdalásom volt hogy az én szüleim sokkal kevesebbet látják, és velük is minőségi időt akartam tölteni, (amit az előbb is említettem, hogy egyik nap anyukám jött helyette, kiverte a balhét hogy én eltiltom tőle a gyereket, mikor semmi jele nem volt ennek, és ekkor fenyegetett meg azzal hogy elveszi tőlem.) és attól fogva nem tagadom, de nem úgy álltam hozzá mint az elején. De szerintem érthető. Mi továbbra is mentünk hozzájuk, nem keveset, nem akartam különbséget tenni senki között. Akkor sokaltam be, mikor karácsony után (együtt voltunk velük 3 napot) és végre hazajöttünk, de ő videóhívásba akart beszélni a fel éves gyerekkel. Teszem hozzá, 2 percre laknak autóval, és együtt karácsonyoztunk egy wellness hotelbe. És mikor mondtam hogy a fel éves gyereknek nem fogom a telefonomat mutatni mert nem érti meg amúgy sem szerettem ha bármi képernyőt nézett. Üvöltött a telefonba hogy látni akarja a gyereket mert biztos nem emlékszik már rá. És most lehet valaki azt hiszi hülyeségeket hordok össze, vissza. Így volt! És ezután tele lett beszélve a férjem feje, és elhagyott minket, de 2 hónap utam visszajött, és igazat adott nekem. A kapcsolatunk előtt is tőle menekült el, 2 hónap után már hozzam költözött.
Soha nem mondom hogy én nem voltam hibás. Anyósom felső szomszédja anyukámmal beszélt a múlt héten és elmesélte neki hogy kiabált a férjemmel állandóan mikor meg ott lakott, az egész lépcsőház utalja őt. Mindenkiről mindent ki akar deríteni, mikor velem összejött a férjem annak nézett utána hogy a szüleimnek nincs e tartozása stb. Hihetetlen egy nehéz eset, beszélni nem lehet vele, mert kiabál az emberrel állandóan és a saját igazat próbálja ráerőltetni az emberre. Elmondta a férjem miért nem akarja vele megszakítani a kapcsolatot azért mert akkor semmi örökséget nem kap, mivel ezzel is fenyegeti. És az anyja tudja hogy a pénzzel bármikor manipulálhatja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!