A fiús anyáknak szívás, mert a menyük úgyis negatívan fog hozzájuk állni, bármit csinál?

Ez fordítva is áll.

A nők alapból gyűlölik egymást főleg családon belül.

11

Gondolom ezért szokták verni, bántalmazni, megerőszakolni egymást. Oh várj, azok a férfiak.

Amúgy kérdező, felesleges előre kitalálni, hogy ki kicsodát utál. Majd kiderül, hogy tudnak együttműködni a felek.

Nálunk pont így van az anyósommal. Minden negatív sztereotípia megtestesítője. Bár mióta özvegy lett azóta visszavett, de így is emlékszem arra hogy miket tett.

Fiam van, én minden erőmmel azon leszek hogy ne legyek ilyen. De érdekes tény hogy az anyósomnak is hárpia volt az anyósa állítólag és mégis ilyen volt velem is...

Remélem elkerülhető, de én is azt érzem hogy nem akarok belefolyni más életébe, sosem érdekelt ki honnan rakja a wc papírt vagy honnan nyomja a fogkrémet.

Nem törvényszerű. Van ilyen anyós( jelölt) is, meg olyan is.

Az exvőlegényem anyja, a 0. perctől szidott és mindennek elhordott engem, teljesen ismeretlenül, mert " elveszem tőle a fiát". mikor már látott is, mégtöbbet szídott, és a fiának siránkozott ott előttem , hogy tudott egy ilyen ronda nőt választani magának, ez a kapcsolat nem fog működni , úgyis majd qurvalkodni fogok és megcsalom meg ilyenek😂. Amúgy ő csalt meg engem, és felpofozott meg bezárt a szobába mikor szakítottam. Az ablakon át szöktem ki.

Azóta már rég férjhez mentem.. nyilván máshoz. Az anyósom teljesen normális, aranyos, nagyon hálás vagyok neki amiért egy ilyen szuper pasit nevelt mint amilyen a férjem, és kedvelem őt. Amennyire tudom ő is kedvel engem, sosem volt egy rossz szavunk sem egymáshoz, sosem szólt bele semmibe, a férjem rendszeresen megy hozzá, beugrik munka után havi 2-3 szor is, vagy felhívják egymást. Semmi bajom nincs vele. Ő is jön hozzánk, mi is megyünk hozzá.

Én vagyok az egyetlen menye egyébként, a lányai is már férjhez mentek, szóval még 2 pasival osztozom egy anyóson😂

Személyiségfüggő.

Édesanyám az - most már sajnos nem élő - anyósával, azaz az én apai nagymamámmal nagyon jóban volt. Egy emelettel felettünk laktak, sosem volt kéretlen beszólás, és sokat segítettek szüleimnek a pl ránk vigyázással.

Többször hallottam tőlük külön-külön, hogy mennyire szeretik a másikat.

Édesanyám is eddig minden barátnőm felé szeretettel fordult, főleg, ha látta rajtam, hogy boldoggá tesz engem. Ha ennek az ellenkezőjét látta, akkor sem a barátnőmet szidta sem szemtől szemben, sem nekem kettesben, hanem azt próbálta kideríteni, hogyan tudna nekem segíteni abban, hogy jobban legyek.

És én is mindig alapvetően kedves dolgokat mondtam a barátnőmnek anyuról és fordítva amíg nem találkoztak. Aztán később úgyis kialakult a saját véleményük egymásról.