Miért hisztizett be anyósom úgy, mint egy kisgyerek?

Náluk voltunk egyik délután, meglátogattuk őket. Férjemmel még nincs gyerekünk, de szeretnénk. Feljött az a téma, hogy majd szeretnénk e ha a gyerek járna e bölcsibe vagy sem. Anyósom és én beszélgettünk erről. Mondtam, hogy én nem szeretném, otthon lennék vele, amíg óvodás nem lesz. Anyósom hajtogatta, hogy márpedig sokkal jobb lenne, ha bölcsibe is járna előtte, a gyereknek is jó, meg akkor én is hamarabb vissza tudok menni dolgozni stb..

Na ezen vitatkoztunk kicsit (nem veszekedés volt, csak érveltünk jobbról balról), anyósom egyik érve az volt, hogy az ő fia is bölcsibe járt, ő menni akart vissza dolgozni minél előbb, szerinte így a normális.

Aztán férjem közbe szólt, hogy velem ért egyet, ő is azt szeretné, hogy óvodás koráig otthon legyek a gyerekkel. Na itt állt fel anyósom és kiviharzott konkrétan hisztizve, hogy ő ezt nem hiszi el, mindenki ellene van pedig ő csak jót akar, mi meg nem hallgatunk rá.. Kiment a szobából, vissza se jött egy jó darabig. Nem értettük az egészet. Mikor visszajött lenyugodva, már nem feszegettük a témát, másról beszéltünk inkább.