Ha az ignorálás megfelelő kezelése az ellenséges rokonoknak, abból máshol hogy nem lesz ünnepekkor gond?
Jó ideje kerüljük a találkozást anyósommal, mióta jó nagy sz.rt kevert nekünk.
A férjemmel ezen a téren semmi gond, elfogadja a kérésem, hogy nem szeretnék, és én se vagyok görény, engedem a gyerekeket is menni pl, nem is szidom, semmi ilyesmi.
Ünnepekkor viszont mindig jön a meghívás, aminek persze a férjem issza meg a levét, hogy mi miért nem vagyunk sehol, mikor együtt a család stb. Nos, én azért nem, mert nem töltök ünnepet olyannal, aki utál. A gyerekek azért nem, mert szinte csak olyankor kellenek, mikor a nagymamaságát akarja fitogtatni mások előtt. A férjem pedig azért, mert inkább velünk szeretne lenni.
Túl nagy kívánság az, hogy ne csesztessék ilyenek miatt? Felnőtt ember, elintézi, nem is az a típus, aki anyuci kisfia, de valamennyire talán rosszul esik a helyzet, hiszen érző ember.
Vagy az ünnepi összejárás automatikus mindenhol, ahol tartják a kapcsolatot? Sehogy nem tudok könnyíteni a páromon? Netán örüljek is, hogy nincs dolgom ennek a kezelésében? A rokonság nem érdekel, de róla levennék, amennyi terhet csak lehet.
De azt nem értem, hogy ha annyira nincs jóban az anyjával, hogy még karácsonykor sem néz rá, nehogy te hisztizz neki, akkor minek tartja egyáltalán vele a kapcsolatot?
Ez az egész abszurd úgy, ahogy van. El ke dönteni, hogy tudtok egy család lenni, vagy sem, ha igen, akkor erőt vehetnél magadon átmenni 2 órára karácsonykor, ha nem, akkor meg felesleges tartani a kapcsoaltot anyukával, mert ez a helyzet, amibe te hozod a férjed, igazából mindhármótokra nézve megalázó.
Anyósnak azért, hogy ennyire nem érdekli a gyerekét, a férjednek azért, mert kellemetlen a rokonok előtt, ha nem megy, neked azért, mert úgyis mindenki tudja, hogy a te kavarásod van a háttérben.
Úgy tudsz könnyíteni a párodon, hogy erőt vesz el magadon és elmész 2 órára. Ha ennyire se vagy képes a férjedért, akkor hagyjuk.
De komolyan, ha ennyire nem szereti a férjetek az anyját, minek tartja a kapcsolatot?
Nem értem. Én se szeretem az anyám, nem tölteném vele a karácsonyokat, de nem is tartom pont azért a kapcsolatot.
Nálunk az a megoldás, hogy karácsonykor erőt veszünk magunkon és megyünk jópofizni. Évente egyszer ki lehet bírni. A család az ezzel jár, ez van.
Ha olyan rossz a viszony, hogy ezt nem vállaljuk be, azokkal év közben sem tartjuk a kapcsolatot, így eleve fel sem merül a dolog. Ennyire egyszerű.
Én sem mentem soha exem anyjáékhoz, mert egy idióta volt a nő. Amikor azt mondom, valláskárosult, azt úgy is értem :D, ráadásul erőszakos, tolja a másikra a kéretlen véleményét.
Persze, mindig kérdezgette exemet: én hol vagyok?, aztán ment a puffogás, már megint nem mentem el és milyen tiszteletlen dolog.
Végül szakítottam, mert exem is próbált nyomást helyezni rám, "jaj, anyu nem úgy érti", "ő ilyen", stb.
Nem érdekel, senkivel nem vagyok hajlandó bájologni, és "csak azt a három napot" kibírni. Nem kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!