Szerintetek ezzel ártok a gyerekemnek vagy a javát szolgálja, és lehet félnivalóm?

Sziasztok!

32/F vagyok, van egy négyéves kislányom, akit egyedül nevelek. Az anyja sajnos egy éve elhunyt szívrohamban, negyvenévesen, de gyomorrákja is volt.

A volt feleségem (kető éve váltunk el) mindig is nagyon ambivalens kapcsolatban volt az anyjával. Az anyja mindig is alárendeltként, hülyeként bánt vele, sportot űzött a lánya földbedöngöléséből és megalázásából. A volt feleségem mindig is rettegett tőle, ennek ellenére egyúttal szinte a rajongásig szerette is, mert a volt anyósom ha akart, elbűvölő tudott lenni, a lányát meg két szép szóval is le tudta venni a lábáról. A volt feleségem születési óta szívbeteg volt, az anyja ezt tudta is, ennek ellenére csak szekálta. Meg lehet engem kövezni, de én a volt anyósomat okolom a lánya haláláért, negyven év alatt felőrölte őt, és ezt meg is mondtam neki.

Amikor elváltunk a volt feleségem az anyjával karöltve mindent megmozgattak, hogy csak felügyelt kapcsolattartásom legyen a lányommal, ami nem sikerült nekik. Később a volt feleségem nem sokkal a halála előtt bocsánatot kért tőlem, hogy az anyját választotta és hagyta, hogy megkeserítse az életünket.

Egy éve a lányomat csak rendőri segítséggel tudtam elhozni a nagyanyjától, aki a fejébe vette, hogy nekem nincs közöm a lányomhoz, majd ő felneveli. Azóta nem engedem, hogy ez a banya a lányom közelébe menjen, a fentiek okán, elvégre ha a saját lányát képes volt tönkretenni, mit tenne az unokájával... Többször zavartam már el kaputelefonon keresztül. A kisláyom eddig kétszer kérdezte, hogy a nagyival mi van... Visszakérdeztem (belül nagyon félve a választól), hogy vissza szeretne-e menni hozzá, de szerencsére azt mondta, hogy engem jobban szeret.

Nagyon félek attól, hogy a banya jogi úton elintézi, hogy elvegyék tőlem a lányomat, ha továbbra sem engedem hogy találkozzanak. Viszont ha találkoznak, annak a lányom ihatja meg legjobban a levét...

Az anyúsom még csak 62 éves, makkegészséges (neki bezzeg nincs gyomorrákja...), szóval arra kevés az eesély, hogy a sors rövid időn belül megoldja a problémát.