Férjem és szüleim sajnos még beszélő viszonyban sincsenek,másnál is van így?

5 éve nem beszélek az anyósommal, mert állandóan velem akart csináltatni mindent a házában. Akkor sokaltam be amikor a heti 7 napból ötször el kellett mennem hozzá (30 km). Aztán én voltam a szemét hogy magára hagyom. A feleségem meg nem mer ellenkezni az anyjával. Így majdnem elváltunk.

Azóta nem találkozom és nem beszélek az anyóssal. Így a házasságunk is helyrejött és a vérnyomásom sem olyan magas. A feleségem havonta kétszer látogatja.

Én a férjed helyzetében vagyok.

Még a kapcsolat elején a férjem anyja kikiáltott mindenféle megbízhatatlan fruskának, aki csak ártana az ő unokáinak (férjem gyerekei). Nem ismert, életében 2x látott. Akkor is max az időjárásról meg a munkahelyemről beszéltünk.

Nos, azóta nem megyek hozzájuk. Nem beszépek vele és nem is találkozunk. Amúgyis szerencsére jó messze van.

Nekem megfelel így. 5 éve jól bevált. Igaz, kérdezget rólam, meg javasolgatja, hogy menjek, de én nem fogok. Így ez ennyiben is marad. Férjemet nem zavarja a dolog. Legalább vita nincs.

Én nem is ismerem az anyósomat. Latatlanban utál, a férjem azért nem mutatott be neki, hogy ne legyen módja ezt a kapcsolatát is szétszedni, mint az előzőket. 10 éve együtt vagyunk, 2 gyerek. A gyerekeket sem ismeri. A férjemmel írásban kommunikálnak elsősorban, kb havonta-kéthavonta látogatja őket. Pénzt sajnos adnunk kell nekik.

Apósom le se szar minket, neki a tévé, a kaja meg a cigi a fontos.