(Hosszú) Anyós-após jelölt bekavarhatott a kapcsolatunkba, és ezért lett barátom ennyire ellenszenves a szüleimmel szemben? Ha igen, hogyan s mivel? Akárhogy is, az ilyen egy óriási „red flag”, amit későn realizáltam?

Párom szüleinél kihúztam a gyufát. Párommal volt egy konfliktusom pár hónapja, amit igazából párom nagyon durván túlreagált (találkoztam az exemmel, nem történt semmi, csak beszélgettünk és nála töltöttem az éjszakát- hozzáteszem kapcsolatunk elején leszögeztük, hogy nincsen ilyen exre való féltékenykedés, sem olyan h xy-nal nem találkozhatunk/lóghatunk együtt, csak legyünk őszinték a másikkal- el is mondtam személyesen az első adandó alkalommal). Miután ezt közöltem vele, meglepődésemre azonnal az anyukáját hívta, és kiakadva elhordott mindenfélének a telefonba, és hallottam néha a kontrázást, hogy ez nem normális (mármint én). Miután letette a telefont, hozzá vágta a fejemhez, hogy az anyjának igaza volt, hogy nem kellett vna összejönnie egy mentális beteggel. Pár napra rá, próbáltam megbeszélni párommal a dolgot, és azon a hétvégén is lett vna a szüleinél vmi összejövetel, amire azt válaszoltam, hogy ezek után nem szívesen mennék el rá. Erre párom egyből rákontrázta, hogy jó, hogy így állok hozzá, mert különben sem vagyok szívesen látott személy, sőt, ezek után látni sem akar engem a családja. Ehhez tartom is magam, akkor sem megyek barátommal pl. kutyára vigyázni, amikor a szülei nincsenek otthon- barátom pl. a legutóbbi ilyenre is besértődött, hogy visszautasítottom.

Na amióta ezek történtek, kerüli a szüleimmel való találkozást, ha értem jön/kirak és megy tovább (szüleim útba esnek, amikor megy haza Ő is szüleihez), de ezelőtt bejött legalább pár szóra. A vitánk előtt sem volt ráerőltetve a csáladozásra, mivel szüleimnél külön lakrészem van, effektíve nem kell egy légtérbe lennie Velük, sokszor (bár illet volna átjönni pl. vasárnapi ebédre) volt, hogy én átmentem szüleimhez enni, Neki pedig külön átcipeltem a kaját stb... De sosem csináltam belőle cirkuszt. Az én szüleim is nehéz esetek, de sosem volt egy rossz szavuk barátomra- bármikor szívesen látják. Egyszer sem indokolta meg, hogy miért nem akar a szüleimmel találkozni, és már kezdem kellemetlenül érezni magam, hogy állandóan terelem a szót, hogy miért nem jön Ő is át, amikor legalább heti 1 alkalommal elmegy/elmegyünk arrafelé. Pár hete volt egy alkalom, h arrafelé volt dolgunk, és megkértem, hogy ugorjunk be szüleimhez, akkor is levágott egy hisztiparádét, meg el kezdett siettetni. Aztán nem is voltak otthon, és azon is kiakadt, hogy a macskának enni adtam, meg kicsit megszerettgettem a kutyát.