A párom úgy szeretne házat vásárolni, hogy költözzünk össze a hetvenes éveikben lévő szüleivel. Egy normális nő erre mindenképpen igent kell mondjon?

Férjem egyke, teház az a ház majd egyszer az övé lesz, ennek ellenére jelenleg nem vagyok hajlandó egy fillért se költeni rá és odaköltözni.

Pár éve nálunk is felvetődött, költözzünk oda (vidéki kisváros), egy nagy családi házról van szó, miénk lehetne az emelet 3 szoba, konyha, fürdő, nagy udvar, garázsok, de mondtam határozott nem! Felújításra szorult, és apósék nem igazán engednek korszerűsíteni, közös a bejárat, náluk nincs rendszer, kupis az egész ház, én oda nem akartam menni, hiába vártak.

Vettünk fel hitelt és most egy lakásban élünk, de legalább itt csak a magunk urai vagyunk, senki nem csattog fel papucsban és hálóingben, nekem így egészségesebb

52-es vagyok: igen, meggondolatlan volt a baratnom. O a rossz kapcsolatabol menekult az uj kapcsolataba, szinte rogton oda is koltozott a srachoz (es az anyjahoz). A sracnak meg esze agaban nem volt onnan elkoltozni, mert nem akarta egyedul hagyni az anyjat, holott a nagybatyja a szembeszomszeduk, tehat nem lett volna egyedul, csak a no szereti eljatszani a hattyuk halalat.

Azota a baratnom rajott, hogy mekkora hiba volt ez, elmondta ezt a ferjenek is, de ennyiben maradt a dolog. Elkoltozni nem fognak, mert beleoltek az osszes penzuket a hazba, anyos nyilvan nem fogja kifizetni oket. Marad a szenvedes, meg a pcos miatti mutetre jarkalas, ugyanis nem jon ossze a baba tavaly ota. Mondjuk ha en lennek ilyen helyzetben, nem erdekelne a penz, az egeszsegem es a hazassag sokkal fontosabb lenne. Ilyen mergezo helyzetben nem is tudnek gyereket vallalni.