Anyós már örökre a nyakunkon ragadt?

Nem örülök neki hogy itt van. Gonosz, rosszindulatú egy nő. 30 év házasság után vált el a férjével kb fél éve, nagy balhé volt, azóta itt lakik nálunk. Rokkantnyugdíjas, ezért nem dolgozik, pedig tudna ülőmunkát végezni, mert csak az egyik lába rossz, lusta. Elvárja, hogy én fizessek mindent, mert én jól keresek, ezért KÖTELESSÉGEM, a feleségem meg ő meg had rakja csak félre a pénzt, mert neki nagyon kevés a rokkantnyugdíja. Feleségem nyílván nem ért egyet ezzel, de nem lehet neki beszélni, mert nagyon makacs. Beszól azért, amiért nem eszek velük közösen (külön szeretek), ezért neveletlennek tart, állandóan beszól, azért is, hogy pl miért hétköznap nyírom a füvet, meg hogy minek akarok én kutyát venni, "nem kell az ide' (saját lakásom). Ötvenes éveiben jár, szerintem kicsit már most demens, vagy valami baja van, állítólag régen nem volt ilyen. Nagyon szívesen elküldeném, de nincs hova mennie, feleségem meg nem örülne neki, mégiscsak az anyja, de nem tudok már mit kitalálni. Ha elfogadóbb lenne velem szemben, nem kötekedni mindenért nem zavarna.