Mit tegyek, ha az anyám nem szereti a feleségem?

Anyám nevelt fel, egyetlen fia vagyok.

Minden barátnőmmel volt baja.

1. Első komolyabb barátnő 22 évesen hív telefonon, anyám veszi fel, ezzel adja át: "Valami XXXYYY keres..."

2. Második komoly barátnő, 6 évig jártunk. Anyám egyszer rosszul mondott valami, barátnő kijavította, anyám vérig sértődött. ("hogy jön ő ahhoz, hogy kijavítson..?". (Na nem a szemébe, csak nekem.) És persze a családtagoknak fúrta, hogy micsoda egy kiálhatatlan csaj.

3. Harmadik komoly barátnő. Eljegyeztem, összeköltöztünk, anyám így nevezte: a lakótársam. Egyszer születésnapján meghívtuk magunkhoz (anyámat), kocsival érte mentünk, elhoztuk, ünnepi ebéd, ajándék, kocsival hazavittük, mi maradt meg neki: hogy az ajándék nem volt becsomagolva.

Amikor megmondtam, hogy összeházasodunk: "elfogadom, de nem helyeslem".

Amikor megmondtam, hogy gyerekünk lesz: "Akarod te ezt a gyereket?"

A gyerekünk pár hónapos volt, mondtam neki hogy minden héten legyen egy nap, amikor fél napra eljön (és az unokájával lehet! Nyugdíjas amúgy), addig a feleségem elmenne bevásárolni. Reakció: vérig sértődés.. "ezt biztos a feleségem találta ki.." nem fog azért két órát BKV-zni, hogy a feleségem elmehessen vásárolni..

Aztán megszületett a második gyerekünk is, házat vettük, de nem hívtuk el. Nagyon sajnálom, hogy nem tud / nem akar az életünk része lenni, de nem akarom a feleségem állandó konfliktusnak kitenni. Anyám "tüskés mimóza", mindenen megértődik, de ő simán beszól.

Mi a véleményetek?