Párom és szüleim nincsenek jóban.Van erre megoldás?

Ezt a szüleid régen elcsesztek.

Férjed helyesen cselekszik. Tiszteletrol beszélsz, de ők soha nem adták meg párod irányába.

Túlságosan szereted a szüleid, a ferjedet pedig nem eléggé.

Ebből barátság már nem lesz.

Itt a válasz: "azok után, hogy hosszú évek óta boldogan élünk együtt még mindig a kétkedés bizalmatlanság megy párom felé.a szüleim azzal magyarázzák,hogy féltenek és nem a párom személyének szól."

Nem a fenéket nem. Anyádék széttúrták a kapcsolatodat, a férjed ennek ellenére még mindig kitart melletted. Teljesen jogosan leugatta anyádékat (amit te tiszteletlenségnek nevezel azok után, ahogy anyádék bántak a pároddal????), és még mindig nem tudod, hogy kihez tartozol?

Szégyelld magad, hogy amikor anyádék a párodat bántották (ami nem a személyének szólt szerintük, de akkor kinek???) - szóval szégyelld magad, hogy akkor nem álltál a párod mellé, és még mindig itt kérdezősködsz, ahelyett, hogy kirúgnád anyádékat, mielőtt VÉGLEG tönkreteszik az életedet!

Döntsd el, hogy anyádék, vagy a párod. És szégyelld magad, hogy ez még mindig kérdés a számodra.

SZEGÉNY PÁROD!!!

Én úgy érzem, a szūleidet is meg kellene győzni arról, hogy már felnőtt vagy, magad irányítod a sorsodat, ne aggódjanak feleslegesen, mert ha bajod lenne, úgyis hozzájuk fordulnál. A párod haragja jogos ugyan, de általában a fiatalabbnak kell megpróbálni javítani valamit a kapcsolaton. Ha a párod rád is tekintettel akar lenni, legalább a probléma megbeszéléséig el kellene jutni.

Sajnállak, mert nehéz két tűz között lenni.

Folyamatos sértegetések után ha összeveszek valakivel én nem békülnék. Pláne úgy hogy a férjed sokat segített a szüleidnek. Attól hogy a szüleid a terjednek nem kötelező velük beszélni.

Ha a férjed szülei azt csinálták volna veled, mint a te szüleid a férjeddel akkor te szóba állnák velük?

Ehh. Ezt úgy bírom, hogy te vagy két tűz között és neked a legrosszabb... Mintha nem tehetnél a helyzetről.

Úgy állsz ott, hogy nem csináltál semmit, mosod kezeidet. Csakhogy azzal, hogy nem mondtál semmit, nagyon is sokat mondtál.

Helyre kellett volna raknod a szüleidet.

Nálunk is ez van, de itt csak a párom anyja lendült bele.

Azzal kezdődött, hogy megszervezte, mi mikor megyünk hozzájuk.

Akkor még kedvesen mondtam, hogy megbeszéljük a párommal, és telefonálunk, hogyan tudunk menni. Nekem nem kell menni, de a fia legyen ott.

- Nem tartotta tiszteletben, hogy külön életünk van, ami közös, közös döntésekkel.

Mindig utolsó pillanatban szolt, hogy mikor várja a fiát, még a munkára meg az egyetemre sem volt figyelemmel, szaporodtak a "Csak ennyit jössz, mert ennyire szeretsz."

Mindig küldött pénzt, meg ha ott volt a párom, nyomta a kezébe. Aztán jött az, hogy én tiltom onnan, mit képzelek magamról, és csak akkor megy a párom, ha pénz kell..

Párom megmondta neki, hogy ne küldjön pénzt, ebből patáliát csinált, hogy hátat fordit a családjának. (Hogy ezt miből szűrte le?) Hiába ment havi rendszerességgel fél hetekre. "Levonta" a következtetést, azért nem kell a pénze, hogy ne kelljen vele beszélni.

Okozott sérelmet rendesen. Pedig az elején jóban voltunk, sokszor hívtam, mi a helyzet velünk. Nem tudta elfogadni, hogy a fia elköltözött, ráadásul messze, és van egy saját élete. "Csak feleségül ne vedd, b@szod"

"Lehet párkapcsolatod, élhetsz vele, pillanatnyilag, de a családod, akkor is mi vagyunk és mi is leszünk".

Nekem ez sok volt, már nem megyek hozzájuk fél éve emiatt. A pénzes hiszti után, gondolom a férje helyre tette, a páromtól bocsánatot kért, mert hogy félreértette... Na persze. Szeretné rendezni a dolgokat, nem akarja ezt a feszültséget. Mellesleg, velem nem beszélt azóta sem. Csak ha párom megy, kérdezi, hogy na, barátnődnek még mindig baja van?

Párom lelkesen mesélte, hogy szépen elmagyarázta, hogy én nehezebben engedem el a dolgokat stb. Jól mondta?

Mondom igen. És te? Szerinted anyukád okés volt? Szerinted rendben van a rengeteg hisztije és beszólogatása? Téged nem bántanak ezek?

Azt mondta de.

És ez a lényeg.

Azt miért nem mondja? Ő miért nem vállalja fel? Az anyja addig fogja ezt csinálni, ameddig teret kap rá. Azzal, hogy a párom nem mondja, hogy ez szerinte sincs rendben, az üzeni, hogy megteheti. Nincs következmény.

Most ugye kezdődik a műsor, hogy ő hajlandó rendbe tenni, bezzeg én.. Mondjuk velem fel sem vette a kapcsolatot, szóval nem tudom mire fel. De örülök, mert egyelőre nem is tudnám befogadni. Ahogy a te párod sem. Te nem rendezted időben, akkor és ott mikor történt, rendezte ő. És ez neked nem tetszik.

Szedd össze magad, növessz "tököt", és mondd meg a véleményedet.

Nekem pl az a véleményem, és ezt mondanám a szüleimnek, hogy nem volt rendben a viselkedésük, ne csodálkozzanak, ha most a párom nem nyitott. Amennyi időd szántak arra, hogy szétbarmolják a kapcsolatot, szánjanak arra is annyit, hogy engesztelik. És nincs mit számon kérniük a páromon. Többet egy rossz szót nem akarok hallani róla én sem.

És ha ezt megmondod, akkor talán egy kicsit tettél valamit az ügyért.

Gáz ez a mártír, cselekvésképtelen szerep.