Hogyan álltatok egy ilyen helyzet után anyósotokhoz?
Nem akarom most itt részletekbe menően leírni az egész történetet, nem fárasztok ezzel senkit, a lényeg hogy anyós olyan dolgokba akar(t) beleszólni, amihez semmi köze, mert ez a férjem és az én magánügyünk, de időről-időre felhozta és az utóbbi időben volt, hogy sértegetésig ment a dolog. Férjem többször összeveszett már vele, de legutóbb nálam is betelt a pohár és "csúnyán" kiosztottam anyóst.
Mivel kb 20 percre lakunk egymástól, így viszonylag többször mentünk meglátogatni őt egy ebéd erejéig pl vagy pont útba esett és beköszöntünk, illetve a közös rokoni kajálás is szokás az ő családjukban havonta 1x kb. Nem mindig szoktunk menni, mert megvan a saját életünk is, de most hogy összevesztünk, nem igazán tudom hogyan kezeljem helyén a dolgot és nemsoká több szülinap is lesz náluk, viszont egyelőre azt érzem még nagy a sértettség bennem (a vita nem rég történt), így nem szívesen mennék pofavizitre és főleg nem adnám elő, hogy semmi gond, miközben ez nem igaz. Na meg nem arról vagyok híres, aki képes megjátszani magát, ha valakire okkal haragszom, akkor az az arcomra is ki szokott ülni, akaratlanul is. Ugyanakkor nem akarom játszani a sértődött kislányt, de én is emberből vagyok és nekem is elszakadhat a cérna.
Ti ilyen helyzetet hogyan oldottatok meg? Ha volt már csúnyább vitátok anyóssal/apóssal, utána hogyan kezeltétek a helyzetet? Nem volt kínos?
"Normális esetben a gyereknek akkor is kell a nagymama, ha az anyós-meny nem egyezik."
Apuka viheti őket a nagyszülőkhöz. Ehhez nem kell anyós-meny találkozás.
14#
Elég baj, hogy sokan azt hiszik csak azért mert ők vállaltak gyereket, akkor azoknak kutya kötelességük unokát "produkálni"...
Nem azért vállaltam a gyerekeimet, hogy majd a távoli jövőben biztosítsák az unokát.
Egyik gyermekemnek sem fogom szajkózni, hogy már pedig gyerek az kell, én már pwdig unokázni akarok! A saját döntésük lesz, és teljesen mindegy hogyan döntenek támogatni fogom őket.
Senkinek semmi köze a másik méhéhez.
Azért azt nem mondanám, hogy nárcisztikus, ezenkívül más gond eddig nem volt vele, de ez is épp elég.
Egyébként férjem meg én is teljesen normális, szerető családban nőttünk fel, sőt a baráti társaságunkban lévő tudatosan gyerektelen házaspárok is mind normális családból jönnek, szóval nem gondolnám, hogy az az alapértelmezett, hogy aki normális családban nőtt fel, az automatice vágyik gyerekre. Ez így, ebben a formában szvsz nem állja meg a helyét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!