5 év a barátom szülei házában?
A barátommal hosszútávra tervezünk. Ő jelenleg otthon lakik, mert úgy alakult neki. A háznak két emelete van és most a felső épül, ami az övé lenne. Tehát úgy kétemeletes ház, hogy két külön lakás van. A fenti részhez nincs külön bejárat, oda vagy úgy lehet feljutni, hogy a földszinten megyünk fel, vagy a pincéből.
A barátom úgy tervezi, hogy még ilyen maximum 5 évig szeretne otthon lenni, hogy lehessen spórolni. És mivel hosszútávra tervezünk, a barátom szeretné, ha majd én is ideköltöznék, amikor végzek az iskolával (ami még 1 év). Én Budapesten élek, ők viszont vidéken az osztrák határnál. Nagyon félek már most, hogy hogyan lesz ez. Számomra az is nehéz, hogy ilyen messze menjek úgy, hogy mindegyik rokonom Budapesten él. Másrészt nem tudom, hogy még ilyen esetben is hogyan működne az együttélés. Oké, hogy szinte két külön lakás, de mégis vendégként éreznem magam, nem érezném magam otthon, és azért mégiscsak alkalmazkodni kéne a másikhoz. Attól is félek, hogy ha odaköltözünk és bármi probléma van vagy valami, akkor a barátom a szüleihez menjen, tőlük kérjen segítséget. Tudom, hogy furán hangzik, de ez így olyan lenne, mintha nem is csak ketten lennénk, nem egyedül oldanánk meg a dolgokat, miközben én azt akarnám megtapasztalni, hogy milyen érzés csak ketten együtt élni, háztartást vezetni.
Tudom, hogy nagyon vészmadár vagyok, és nem tűnik hatalmas dolognak, és ne legyek ellenséges. Viszont tényleg nem erről van szó, a szüleit is nagyon kedvelem. A barátommal is meg szeretném ezt a dolgot beszélni, csak félek, hogy ellenségesnek fog gondolni. Ezért teszem fel itt a kérdést, hogy tényleg csak ráparázok feleslegesen, vagy valamennyire okés, hogy így érzek.
válasza:Szerintem ez nagyon rossz ötlet!
Inkább legyen albérlet,lelkileg kifognak készíteni a szülei,a többség megszokta bánni nagyon!
válasza: válasza: válasza:Nehéz kérdés. Én nem vetném el teljesen az ötletet, legalább kipróbálnám, hogy egyáltalán működik -e. Ha nem még mindig el lehet költözni, baráttal vagy a nélkül. Ugyanis a spórolás sokkal könnyebb egy ilyen felállásban.
Amire nagyon figyelnék:
Külön kassza. Ez e legfontosabb. A költségeket megosztjátok, a maradék pénz a mindenkinek marad a saját számláján. Erre a házra egyetlen fillért se költs rá! Ha mégis tudd, hogy visszaszerezni, ha tönkremegy a kapcsolat majdnem lehetetlen. Ha az öt éven belül szétmentek így lesz saját tőkéd, ha nem akkor meg össze lehet rakni az addig spórolt pénzt akkor is a saját házra.
Már az elején tisztázd le mi az ami belefér, mi nem. Akár írd is le. Ne legyél olyan mint a példázatban a béka, amit meg lehet főzni úgy, hogy lassan melegítik alatta a vizet és nem menekül el soha, csak a végén beledöglik. Természetesen kellenek kompromisszumok is, de arra nagyon figyelj, hogy mennyit adsz fel magadból gyakorlatilag az anyagiak kedvéért.
Ha most építik tényleg jó lenne egy külső lépcső. Aránylag nem nagy költség és igényesen is meg lehet csinálni. Ennyi szeparáció meg kell.
Gyereket egyenlőre ne vállalj, az általában további konfliktusforrás lehet.
válasza: válasza: válasza:Írták már előttem, de nekem is ez volt az első gondolatom. Aki milliókat öl egy házba, az nem 5 évre tervez. Mindig lesz valami kifogás. Jajj csak még egy év. Jajj még kell x összeg az önerőhöz. Jajj most magasak az ingatlan árak, nem éri meg most venni. Jajj tehes vagy, ilyenkor nem kell a költözéssel járó stressz. Jajj kicsi még a gyerek, kell neki az állandóság. Jajj anyuék már idősek, kell nekik a segítség, nem költözhetünk messze.
Soha soha nem költöznék se anyósomékhoz, se anyámékhoz, még csak a közelükbe se, pedig jó a kapcsolat.
válasza:A szülei személyiségétől függ.
Az nővérem és férje így éltek 2 évig, majd 3 házzal odébb építkeztek. Egy közeli barátom még mindig így él. Mindkettőjüknél van 2 gyerek, boldogok, a szülők nem szólnak bele.
válasza: válasza:Én laktam anyósékkal. Nem külön szinten. Én mindenkinek azt javaslom, hogy KÜLÖN. Albérletben inkább akkor is ha kevesebbet tudtok spórolni!
Már most zavarnak dolgok, gondold el hogy ott csak felerősödik! Mindig lebegni fog a szemed előtt, hogy az az ő házuk. Nem lehetsz önmagad 100%-ban. Neki ott lesz a családja. Engem zavart hogy neki minden happy, anyuci tesó mama ott volt mindenki... Aminek köszönhetően nem is viselkedett felnőttként a férjem még otthon, mert nem is hagyták őt felnőni. Jegyezd meg! Otthon sosem fogsz önálló felnőtt lenni ha azt hiszed sem! A párod nem lesz az. Te igen, mert te idegenben leszel! Mi nem párként voltunk számon tartva. Volt a fia meg én.
Már most közölte veled a párod, hogy nem is szándékozik onnan elmenni. Nagy viták veszekedések árán esetleg. De jobb megelőzni nem? Én mai fejjel má nem mennék oda, hanem bizony választás elé állítanám. Nekem semmi pozitív nem származott az ott lakásból. Ugyan az a helyzet volt ami nálatok. A férjem tatatázott hogy lakjunk ott és spóroljunk. Persze nem spórolt semmit amíg rá nem pirítottam... Elcuccolni sem akart. Esze ágában sem volt amíg a családja megharagudott amikor kiálltam magamért. Mindig azzal marasztaltak minket addig, hogy neee, jó itt nektek, itt tudtok spórolni! Közben meg oltogattak engem sunyiban amikor csak ők voltak ott. A vicc az volt, hogy az albérletben ugyanannyit spóroltunk mint ott! Csak olcsóbbat kell tudni kifogni, az igaz... Nekünk sikerült akkor pont. Azóta bár nyilván nagyjarészt hitelre, de van lakásunk amit önerőből újítunk fel. Csak a lakást vettük hitelre, mást nem veszek se hitelre és felújítani sem fogok hitelből. Csak tudni kell spórolni. Ha nem tud, otthon sem fog! Meg sehol... Csak kifogás lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!