Volt olyan akinél anyós problémák miatti válás után az exférj megváltozott?

"Nagyon szeretem, de képtelen vagyok a családja pincsijét játszani."

Hát akkor? Szeressétek egymást és tartsátok távol magatoktól a család többi részét. "a házamban is mikor ott vannak." - akkor a feltétel: ne jöjjenek.

Jézus...

Ugyan a második esélyek híve vagyok, de ez engem is elgondolkodtat.

Figyelj, én leulnek a férjemmel és kérek perec elmondanam ezt. Mennyire megalazo ez egy nőnek, te jó ég..

Szóval, megállapodtok. Húzzátok meg a határokat, hozzatok meg bizonyos szabályokat, ha még egy ilyen eset, megszegi bárki onnan az általatok hozott döntéseket, s nem áll ki melletted, akkor fel is út le is út...

Tehát legalább egyszer előfordult, hogy a férjed anyja közölte, hogy te csak papíron vagy családtag a férjed számára, a saját házadban nincs jogod dönteni, neki meg van... A férjed pedig nem szólt rá, hogy abban a házban kizárólag neki és neked van jogod bármit tenni... Lehet, hogy a férjed változni akar, de ez a szüleinek egyáltalán nem érdeke. Innentől én nem remélnék sokat. Kétféle forgatókönyvet tudok elképzelni: 1. Adsz magatoknak még egy esélyt. Egy kis ideig úgy fog tűnni, hogy rendeződtek a dolgok és talán pár hétig béke lesz, nem is zaklatnak anyósék. Egyszer beugranak köszönni, teára, maradnak vacsorára is. Legközelebb már táskával mennek péntek délután, mert megszokták, amíg nem voltál otthon, ott dekkoltak és neked tűrnöd kell. Ekkor csalódsz még nagyobbat és végleg elmész, elváltok. (Vagy te maradsz a házban, a férjed költözteted el anyukához és élvezhetik kedvükre egymás társaságát.) 2. Leültök beszélni, te elmondod a gondokat, ő pedig nem érti, sőt a szüleit védi. Te nem futsz neki még egyszer, hanem összepakolsz és elindítod a válást. Lassan megnyugszol és hozzád illő partnert találsz majd.

Sajnálom, hogy nem bíztatlak, de semmi nem utal arra, hogy ebben a helyzetben te nyertes lehetnél.