Miért érzem ezt az anyósommal kapcsolatban?
A pasi előtt is itt lakott. Horror volt az egész. Szépen lassan kiturt a saját házunkból, a saját konyhámból engem. Ezt megegyszer nem hagyom. Ha lesz legközelebb amikor majd megint bepróbálkozik, nem leszek rest, és megmondom neki hol tegyen vegyen, egy fillert nem ad a háztartásba, válogat húzza a száját, ertelmesen ritkán lehet beszélni vele mert folyton affektál, tiszta mű ahogy jópofizik.
Ma biztos feltünt neki hogy senki nem szol senkihez, mert hallottam hogy sír, hát nem mentem be hozzá, tettem mar neki annyi szívesseget, csak mert ő családtag, hogy mostmar leszarom a lelkiállapotát, ő is szart az enyémre mikor a saját házamban puffogott. A penze nem is kell nyilván, mert jogot nem fogok neki adni h beleszóljon itt bármibe. A fiáról meg annyit, ő sem bírja elviselni hosszú távon, de ha ittmarad, akkor én biztos hogy megyek, aztán szépen ugyanolyan akoholista lesz belőle is mint az összes rokonukból. Nyilvan nem tudjuk hová tenni, bár ez azért megoldható probléma lesz ha elpattan az utolsó idegszálam is. Mindenestere örülök hogy más is így reagálna erre, én már azt hittem hogy valami nagy baj lehet velem, és más lenne a normális reakció.
Jobb külön az biztos!
Nincs neki saját lakás, ház semmi, hogy odaköltözött? Nekem is egyedül él anyám is, apám is! Nem jönnek ide, mert nincs senkijük!
Átérzem amúgy az érzést! Én akkor voltam így, amikor a férjem autóját használta így. Legtöbbször közölte, hogy elviszi jó? Úgy csinált, mintha az övé lenne, illetve neki nagyobb köze lenne hozzá, mint nekem a fia párjának (akkor még nem voltunk házasok). Majdnem fél évig így használta, mert az övé sokáig elvolt amikor festették meg szerelték és nem haladt a dolog. Volt, hogy mi vártunk anyósra, hogy visszahozza a kocsit mert mi is menni akartunk. Volt, hogy mivel közösen tankoltuk attól mert a férjem vette, (közösen fizettünk rá mindent) amikor össze költöztünk és anyós elment vele kirándulni mert ebbe jobban befértek! Ez volt az indok!😑 Elhasználta a gázolajunkat és amit adtak neki útiköltségnek a többiek, abból is elvett önkényesen, közölte hogy neki kell mert neki nincs pénze!
Szóval tudom milyen az az érzés, amikor megfojtanám egy kanál vízbe azért, mert látványosan pofátlan volt és hát a férjem meg persze nem mert szólni neki semmiért, mert az anyja világ életben sajnáltatta magát a pénz miatt meg úgy általánosságban mindenért. Az elrontott életéért is, s a férjem mindig nagyon sajnálta, mert az anyja zsarolta lelkileg folyton!
Na hogy most hogy a kicsi lánya aki még otthon lakik is vett autót ami szintén nagyobb mint az övé és drágább is sokkal, azt mondta nekünk: ő már senkiét nem kéri el, ő nem akar másra szorulni. Azért nem akar, mert a kicsi lánya az isten, így kocsija is szent és azt nem akarja elrongálni! Bár szerintem a lánya nem is akarná annyira odaadni! De a miénket elrongálta semmi gond nélkül mintha az övé lenne! Mondtam is neki, igen? Érdekes, a miénket majd fél évig használtad! Mé ne vihetnéd el a lányodét is??
Na merje elkérni egyszer az életben is tőlünk! Úgy beintek neki, hogy majd leshet! Leszarom, hogy nem tud majd mivel dolgozni menni e, vagy akárhova. De a pasijának is van kocsi és úgyis azt használja majd, bár azt szerintem tényleg nem annyira szívesen viszi el, de elviszi azt is gond nélkül...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!