Hogy lehet egy olyan fokú utálatot leküzdeni anyós ellen, ami bennem van? Konkrétan ha meg látom felmegy már a pumpa.
Sajnos egy tipikus okoskodás mániás, lelkileg zsaroló, semmire kellő anyósom van. Akit após tart el, ő dirigál, élősködő,anno mindig mikor udvarolt a férjem ránk telepedett családostul. Mi persze elmentünk kettesben, de akkor meg duzzogott. Ahofy komolyabb lett a kapcsolatunk mutatta ki a foga fehérjét. Csak az ő családja a szent, a minden. Az én szüleimet folyamatosan megjegyzésekkel illetik, becsmérlik holott önzetlenül segítenek bármikor bármiben. Ők soha, ha egy doboz tejet kértünk azt is kifizettették. Pedig a szüleimnek nincs sok pénzük, de férjem családjának hiába van, mégis kapzsik, csak önmagukra gondolnak.
Anyósom a fiát nem akarta elengedni, unokáját se fogadta jól, meg is jegyezte hogy minek. Ő még ehhez fiatal. De dicsekedni, mutogatni szereti. A páromat évekig kihasználta,aztán jöttem én. "elvettem tőle" , ő kicsi fiát igy gondolta. Majd a fia is látta miket művel, rájött az anyja milyen és vissza vett. Már nem ugrik neki minden szóra. Engem ki tudja miért utál, (persze ezt is csak titokban, mert a szememben jó pofizik) de én arra jutottam, hogy ő azt gondolta mikor mi össze kerültünk a férjemmel, hogy majd minden úgy lesz ahogy ő kitalálja. Mi meg azért nem úgy tettünk ezt/azt, leváltunk, felnőttünk. Mint a normális emberek. Rengeteget hangoztatta, hogy de hát a férjem az ő fia.
Mondom és? Tudom és tiszteletben is tartom, de nekem meg a férjem a gyerekeim apja. Rengeteget bántott anyós főleg szavakkal, a hátam mögött megjegyzésekkel, meg számtalanszor direkt keresztbe tett.
Első szülésem után mindenkit össze hívott és 15 ember jött első héten meglátogatni. Nem hívtuk csak jöttek, a férjem azt hitte maradnak egy kis ideig beengedte őket, na ők több óráig maradtak és még várták hogy mivel kínáljuk meg őket.
A férjemmel most jutottunk el oda, hogy teljesen elegünk van már belőle,a jatszmáiból hálistennek mostanában nem sűrűn látjuk. Meg millió egy dolog történt az évek alatt ami idáig vezetett. Egy kanál vízben meg tudnám fojtani, de próbálom tartani magam a férjem és a picik miatt. Csak a nagyanyjuk.
Nyárra szervezi a kislánya szülinapját május közepén lesz, amire én mondtam, hogy ebben a virusos időszakban két kisgyerekkel nem megyek el ha megsértődik ha nem mert minimum 25 embert össze fog hívni. Ki tudja ki merre volt.
De gondolom ezért is én leszek a gonosz szemét.
Másnak is van ilyen kedves anyósa? Az egyetlen megoldás a leépítése, kapcsolat megszüntetése?
Nem jó érzés utálni, de ő sajnos gondoskodik róla.
Természetesen meg lehetne hallgatni a másik oldalt is. Nem mondom hogy én makulátlan vagyok, de senki sem az. Viszont amiket ő művelt arra nincs mentség.
Megbocsáltottam de el sose felejtettem, sőt ő azóta is folyamatosan csak folytatja a hadjáratait. Sajnos nem vagyok buta, irányítható, és átlátok rajta.
Szerintem sehogyan nem lehet leküzdeni ilyen fokú utálatot. Ő soha nem fog megváltozni, ilyen lesz 1 hét múlva, és 6 év múlva is. Nyilván te sem leszel jobban vevő a hülyeségeire, ahogy múlik az idő.
Kár erőltetni a jó viszonyt, vagy bármi egyebet.
Én is utálom az anyósomat, és már akkor lódul egyet a gyomrom, amikor meglátom. 8 év után is. Megoldás? Nem kell ellenségeskedni, ha nem muszáj, és nem kell gyűlölködni sem. Olyan ritkán találkozz, és beszélj vele, amennyire ritkán csak lehet. Szerintem ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!