Szerintetek férjem szülei prolik?

Náluk alig van egy-két könyv, csak néhány 80-as évekből származó ponyva, meg ezek a Romana meg hasonlók. A dohányzó asztalon mindig ott hever a blikk neg story magazin. Más olvasmány nincs.

Főleg apósom nagyon proli. Gyári munkás, műszakos, és a férjem elmondása szerint soha nem is a akart ennél többet, pedig anno a gyár fizette volna a továbbképzését, még egyetemre is küldték volna, de szerinte minek az, hiszen anélkül is vsn munkája. A férjemet se támogatta a tanulásban soha, haragudott rá, amiért egyetemre jár, mert az drága, így férjemnek diákhitelt kellett felvenni.

Foga nem sok van, mert hát a protézis drága. Viszont akármikor megyünk, látom új iPhone, új nagyképernyős tvt vettek.

Soha nem járnak se színházba, moziba, kulturális programokra, ezekről velük nem is lehet beszélgetni sem. Nagyon műveletlenek de főleg após, aki non stop csak tv-t néz meg sör+pálinka, vagy lemegy a kisboltba és ott iszik a többi panellakóval.

Férjemet sem vitték sehová sem gyerekként, se múzeumba, de még egy állatkertbe sem. Mert ugye minek azt.

Van egy csomó hitelük is, illetve ha mégis pénzhez jutnak, elverik, pl örököséget. Megtakarításuk semmi, pedig már azért nem fiatalok.

Folyton szekálnak minket bármit is csinálunk: miért veszünk kertes házat, minek kutya, miért kell olyan urizálós kajákat enni, a fia biztos éhezik(ezt azért kaptam, mert bulgur volt a köret és nem krumpli). Meg miért szórom a pénzt nyelvtanfolyamra?

Nagyon nehezen viselem már ezt a proli mentalitást, utálok náluk lenni.

Max akkor vagyok jól el náluk, ha apósom nincs otthon, mert dolgozik vagy a kocsmában van, mert akkor legalább nem azt hallgatom, hogy minek ezt, minek azt? Elbeszélgetni sem lehet semmiről se, felhangositjava tv-t hogy megsüketül mindenki, de nem érdekli, és azt bámulja akkor is, mikor arra a pár órára havonta átmegyünk.

Van még valakinek hasonló a rokonságban? Hogy kezelitek?