Elfutottam "elbújtam" anyósjelölt elől, nagyon gyerekes volt, vagy csináltatok ilyet?

Szerintem ez nem gyerekes, hanem inkább beteges!

A gyerekek - ha csak nincs valami mentális bajuk - közvetlenek, természetesek. Te egyik tulajdonsággal sem rendelkezel.

Nem értem, hogy miért kell anyós, vagy bárki elől bujkálni, miért nem lehet természetesen viselkedni?

Miért nem lehet egy láncdohányos előtt rágyújtani?...vagy talán azért nem, mert állandóan papoltok nekik a cigi ellen és ti is csináljátok?

Én alapban hülyét kapnék, ha ahány ember, annyiféle álarcot kellene cserélgetnem, hogy megfeleljek és mint egy celebnek örökké a legtökéletesebb, hibátlan formámban léphetnék az utcára, mert mi lesz, ha találkozom valakivel.

Amellett röhejes és szánalmas, hogy megpakolt cekkerekkel hatalmas kitérőket teszel, csak ne kelljen köszönni valakinek!

"Csókolom Ica néni, hogy tetszik lenni? És a Pista bácsi?

Mi is jól/rosszul vagyunk, sietek is, mert ezt vagy azt kell csinálnom! Béláékat üdvözlöm, Sacikának sok puszi! Vigyázzon magára! Csókolom!" ... vagy ugyanez tegeződve, ahogy nálatok elfogadott.

Tényleg gyerekes dolog, de ha Te éppen akkor nem voltál csúcs formában, akkor jól tetted, amit tettél.

Az vesse rád az első követ, aki nem a jó oldalát szeretné mutatni egy hasonló helyzetben.

Pont azt akartam írni, amit a #14-es.

Neked már azzal bajod van, ha megkérdezi szerencsétlen anyósod, hogy hogy vagy...már a korábbi kérdésednél is megírtam, hogy neked szakember segítségére van szükséged, mert nem normális amit művelsz...az “ok” ami miatt a párod nem mesél a szüleinek, az te vagy, mivel meg van neki tiltva, hogy bármit is elmondjon otthon...beteges vagy, tényleg fordulj pszichológushoz..

Ha valakit meglátok, ő engem nem és ráadásul nem egy irányba megyünk, én se megyek oda.

Ha viszont meglátjuk egymást, akkor intek és megyek tovább az utamra. Azért nem rohanok át a másik oldalra, hogy váltsunk pár szót.

Ha egy irányba megyünk, akkor köszönök és egy gyors hogy vagy kérdést megeresztek. Ha sietek, mondom, hogy most sietek és majd máskor beszélünk. Ha ráérek, akkor pár percet beszélünk.

Az volt gyerekes a viselkedésedben, hogy "felhúztad a nyúlcipőt". Máskor nem kell elsunnyogni a helyszínről, egyszerűen csak sétálj tovább.