Milyen gyakran mentek latogatni? Jol erzitek magatokat parotok szuleinel? Oszinten.

Van különösebb oda annak, hogy nem tudsz feloldódni párod szüleinek a társaságában? Túl konzervatívak? Vagy az a fajta emberek, akiknek mindenről is megvan a konkrét véleményük? Vagy Te vagy kicsit visszahúzodóbb és nem tudsz velük mit kezdeni? A látogatások gyakoriságának a megléte vagy hiánya Téged zavar, vagy őket is?

A konkrét kérdésedre a válaszom pedig: Én sokkal jobban bírom párom szüleit, mint a saját szüleimet, szívesebben megyünk is hozzàjuk. Mi hetente többször is átugrunk beköszönni, beszélni pár szót, de ha nincs idő a héten a munka, egyetem miatt, akkor vasárnap ebédre azért össze ülünk (laktam amúgy együtt párom szüleivel, már nem lakunk ott, külön költöztünk egy kis garzonba, de sokkal jobb volt velük élni, mint a saját szüleimmel..). Úgy érzem, jó a kapcsolatom velük, nem akarnak mindenbe bele szólni, ki mit csinál, miért csinálja, mennyi sót rakok a levesbe vagy mikor jövünk, miért nem jövünk. Tudom, sok párnál nem ez a jellemző és inkább kerülik az anyóst, apóst, de én ebből a szempontból elég szerencsés vagyok azt hiszem. Párom Anyukájával jobban eltudok beszélgetni, nagyon kis aranyos nő. Apukája kicsit más tészta, meg vannak a tipikus dolgai, de azért nem vészes.

A kapcsolatunk elején hetente, 2 hetente mentem hozzájuk. A párom azt szerette volna hogy nagyon közeli barátságban legyek az anyjával, legyünk igazi barátnők.

Nekem kicsi a családom, és nem szorosak a rokoni kötelékek, szóval elég erőltetett volt a dolog.

Mindent megtettem, de nem kedvelt az anyja, úgy viselkedett mintha a pasiját vettem volna el tőle.

Kb 3 hónap után ritkultak a látogatásaim, most már egyáltalán nem járok.

Amikor ott is voltam, le se szrtak.. Hozzám se szóltak, levegőnek néztek. Utáltam oda járni.

Én szeretek menni anyósékhoz, mert városi vagyok születésem óta és nekem ez kikapcsolódás. Vendégként(!) imádok vidéken lenni, anyósom főz szerintem a világon a legjobban és nem győz minket kényeztetni. Nem végzett egyetemet, de mégis 2-3 szóval tapint a lényegre, szórakoztató társaság, nem egy megkeseredett savanyú uborka. Apósom tekintélyes ember, súlya van a szavainak, végtelenül sokszor a hülyeségig) becsületes, az anyósom és a családja a mindene.

Sajnos nem megyünk annyit,mint szeretnénk, mert nagy a távolság, de így is minden hónapban 1x biztos ott vagyunk egy hétvégét.

#2-eske vagyok.

Kèrlek, harapd itt le rögtön a fejemet, mert nem emlékszem a kérdésed minden betüjére, Kérdező! Képzeld, elolvastam a kérdésedet és úgy gondolom, feltettem cserébe pár konsruktiv kérdést, amit ha talán elolvasnál és átgondolnál, okosabb lennél a témában!

Nem azért írtam le a saját példámat, hogy így válaszolj. Ennyit erről.

Mi kb havonta 2-3szor megyunk at hozzajuk, felesegem gyakrabban.

Jo a kapcsolat veluk. Konkretan nem hianyoljak hogy menjunk tobbet de neha szolnak hogy menjuk at hozzajuk vacsorara.