Azok akik nem beszélnek a szüleikkel a párjuk miatt, milyen indokból teszik? Mit tettek a párjuk ellen?

Igaz, nem a partnerem miatt, de félévig nem beszéltem a szüleimmel. Kiköltöztem külföldre egy helyi barátomhoz és mondtam a szüleimnek, hogy én el akarok "tűnni", a nyelvet is jobban meg akarom tanulni, meg meg szeretném találni "önmagam". Nem volt nehéz nem keresni őket, apukámmal már gyerekkorom óta nem volt jó kapcsolatom, anyumat már nehezebb volt nem keresni, de végül "sikerült". Gyerekkoromban sok sérelem ért felőlük, nagyon jó kapcsolat nem volt köztünk, ellentétesek voltunk. Nem is ösztönöztek semmire, ha volt ötletem/tervem akkor leszólták, mindig megkaptam, hogy semmire sem viszem az életben. Nekem ennyi elég is volt, hogy ne keressem őket.

Manapság a távolság miatt "jobb" lett a kapcsolatunk, de havonta egyszer, HA beszélünk. Azóta jól megvagyok a vőlegényemmel, a családja is elfogadott :)

Nekem sosem volt túl fényes a kapcsolatom az anyámmal, ezért nagyon hamar elköltöztem (18 évesen). A távolság egész jót tett a kapcsolatunknak,évente 3-4-5X találkoztunk,pont elég is volt.

Aztán bejelentettem neki, hogy elválok a férjemtől (17 év után). Ezen úgy fennakadt, hogy nem tudta túltenni magát. Aztán mikor lett párom próbáltam bemutatni..stb de mindig azt mondták, hogy ez még korai nekik (?!?!), utána volt egy elég csúnya beszélgetésünk anyámmal. Ordenáré módon viselkedett nem csak velem, hanem a gyerekeimmel is. Aznap letiltottam mindenhonnan.

Ennek több, mint egy éve. Azóta a párommal összeköltöztünk már, anyám meg azt se tudja hol lakom. Az unokái után se érdeklődik, teljesen megszakadt a kapcsolat, de nem is hiányzik. Azt nem mondom, hogy nem szokott eszembe jutni, de az a sok sz@r amit kaptam tőle mindig felülkerekedik.

#3 a nagymagyarországos térképnek mi a retek köze van a nácizmushoz??🤦

Nekünk is van, barátoméknak is, és szerintem a legtöbb olyan háztartásban előfordul, akik a Trianont is pont annyira elítélik, mint a holokausztot...